Visszatért az öntörvényű milliárdos: Donald Trump a csúcson

Trumpnak sikerült az, ami korábban még egyetlen amerikai politikusnak sem, a XIX. században élő Groover Clevelandet kivéve: egy elveszített választás után egy ciklust kihagyva győzött az elnökválasztáson.

Az amerikai milliárdos, akit a választói egy része nem is a politikából, hanem sikeres üzletemberként, vagy valóságshow-szereplőként ismert meg, sajátos jelenségnek számít a közéletben. 

Hangos, a valósággal gyakran hadilábon álló kijelentéseiről, kiszámíthatatlan természetéről és botrányairól ismerni, ugyanakkor határozott és erőskezű vezető benyomását kelti – ezt várják el tőle a választói is és nem véletlenül hirdette meg az Egyesült Államok új aranykorát a győzelmi beszédében.

Vagyonos, ingatlanüzletekkel foglalkozó és német gyökerekkel rendelkező családban született és folytatta is a tradíciókat: a Trump márkanév több lukratív épülethez, később pedig kaszinókhoz és szállodákhoz is kapcsolható. 

Személyes márkanevét fokozatosan építette, cégei szépségversenyeket rendeztek, de maga is szívesen feltűnt különböző műsorokban. Csak kettőt említve: 

• Feltűnik a karácsonyi tévéműsorok stabil pontjának számító Reszkessetek, betörők 2-ben, a saját magáról elnevezett hotelben.

• Központi szereplője A gyakornok (The Apprentice) valóságshownak, ahol a munkavállalók alkalmasságát minősíti. 

Trump 2015-től számít aktív politikusnak, mikor bejelentette, hogy elindul az elnökjelöltségért. Egyes feltételezések szerint az elhatározásra aktívan rásegített Barack Obama akkori államfő is, aki négy évvel korábban az egyik rendezvényén gúnyolódott hosszasan a vállalkozón, aki akkor még „csak” a születési bizonyítványát kérte rajta számon.

2016-ban még kívülállóként, nagyon rövid idő alatt került a belső válsággal küzdő Republikánus Párt elnökjelölti pozíciójába, a Tegyük újra naggyá Amerikát (Make America Great Again) kampányszlogenje azóta is széles körben használatos. Nyers, személyeskedő stílusa, kérdéses pénzügyei miatt rengetegen bírálták, de így is legyőzte az esélyesebbnek, de unalmasnak és elitistának tartott Hillary Clintont.

Trump elnöksége kevesebb konfliktust hozott, mint arra eredetileg számítottak.

Furcsa kijelentései, a mexikói határfal megépítése és a NATO-n belül felvállalt, a többi tagállam védelmi kiadásainak növekedéséhez vezető konfliktus mellett igaz, hogy az Egyesült Államok egyetlen külpolitikai konfliktusba sem keveredett bele kezdeményező félként.

A republikánus elnök négy évvel később, 2020-ban a koronavírus-járvány és a gazdasági nehézségek kapcsán már elveszítette a választást Joe Bidennel szemben, ami nagy felzúdulást okozott saját választótáborában. 

Trump következetesen választási csalást sejtett az eredmények mögött, szimpatizánsai 2021. január 6-án megostromolták a Biden győzelmét hitelesíteni szándékozó amerikai törvényhozást, a Capitoliumot. Az incidens kapcsán Trump ellen két, a tisztségétől megfosztó úgynevezett impeachment-eljárást indítottak, de az esetnek végül nem lett olyan jogi következménye, ami kizárta volna indulását a 2024-es választáson. 

Az Egyesült Államokban uralkodó belpolitikai feszültségeket jól jellemzi, hogy Trumpra júliusban rálőttek az egyik kampánygyűlésén és meg is sebesítették a fülén. 

Sem ez, sem pedig a Demokrata Párt váratlan jelöltváltása – Joe Bident a kampányhajrára Kamala Harrisre cserélték – nem állt útjába Trump sikerének, aki az ukrán-orosz háború rendezését, a Kínával szembeni nyomásgyakorlát növelését, valamint az amerikai gazdaság felemelkedését ígéri a választóinak.