Érdemes előre gondolkodnunk

Természetesen a végrendelet nem erről szól. Abban az foglaltatik, hogy az örökhagyó halálát követően vagyonából kit és mekkora rész illessen. A fiatalok pedig nem foglalkoznak a kérdéssel, fel sem fogják, milyen jelentőséggel bírhat egy végrendelet.

Kérdés, vajon mikor érdemes végrendelkeznie valakinek. Nos, van egy régi mondás, mely szerint: az öregnek meg kell halni, a fiatal meghalhat. Nem tudhatjuk tehát, mikor halunk meg, éppen ezért, akinek van örökül hagyható vagyona, érdemes annak sorsáról minél előbb rendelkeznie. Csak ez esetben biztosítható ugyanis, hogy halála után az részesül vagyonából, akit ő arra érdemesnek tart.

Egy családtag elvesztése minden esetben szomorú dolog. Még jobban sújtja azonban a bánat a hozzátartozókat, ha bonyodalom keletkezik az öröklés dolgában. Az ember halálával annak hagyatéka örököseire száll. Örökölni egyrészt a törvényes öröklési rend, avagy végrendelkezés alapján lehet. Amennyiben nem foglalta írásba végakaratát az elhunyt, törvényes örökösei – elsősorban gyermekei – öröklik teljes hagyatékát.

Annak érdekében, hogy valóban az elhunyt akarata érvényesüljön az öröklés során, érdemes arról rendelkezni. Méghozzá időben! Nem tudhatja ugyanis senki, melyik nap éri utol egy súlyos betegség, vagy hirtelen meghal egy baleset következtében.

Jól jöhet a közjegyző segítsége

Egy végrendelet elkészítése nem bonyolult, ennek ellenére kevesen szánják el rá el magukat. A statisztikák alapján az örökösödési tárgyalások legfeljebb 10%-ban alapulnak az örökhagyó végrendeletén. Sok emberben él az a téves feltételezés, hogy végrendeletet csakis közjegyző jelenlétében tehet. Ezzel együtt igaz, a végintézkedés hátrahagyása során jól jöhet a közjegyző segítsége.

Fontos tudni, hogy az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező írhatja maga is, de akár mással is megírathatja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt elejétől végig maga írja és aláírja.

Érvényes akkor is, ha más írja, de az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláírja, esetleg ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják.

A harmadik módszer, hogy az örökhagyó a végrendeletét aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél –végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi. A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet minden lapját el kell látni folyamatos sorszámozással és a végrendelkező aláírásával, illetve – ha a végrendelet érvényességéhez tanúkra volt szükség, akkor – mindkét tanú aláírásával. Nem érinti a végrendelet érvényességét, ha a tanú nem ismeri a végrendelet tartalmát.

Törvényes öröklés

Sokan elzárkóznak a végintézkedéstől, mert attól félnek, esetleg valamit kifelejtenek belőle, attól tartanak, hogy elfelejtenek egy-egy vagyontárgyukról rendelkezni. Ez sem jelenthet azonban problémát. Ha ugyanis a végakarat nem rendelkezik mindenről, ami a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonát képezi, megnyílik az út a törvényes öröklés előtt.

A törvényes öröklési rend értelmében törvényes örökösnek elsősorban az örökhagyó gyermeke és a házastárs számít. Ha egyik sincs, akkor a szülők, szülők hiányában a nagyszülők, a nagyszülők hiányában azok leszármazói, ezek hiányában a távolabbi felmenő rokonok. Ha a rokoni körben örökös nincs, az örökös az állam. (-cz-e, fm)