Elmaradt a nagy áremelkedés

Akár jó hírnek is számíthat, hogy a családi házak piacán nincsenek olyan hatalmas kilengések, mint a lakáspiacon, ahol az aktuális hangulat alapján ingáznak fel-le az árak. A családi házak adásvétele és bérbeadása a hazai ingatlanpiac alig harmadát adja, és nagyobb ingadozásokra nem kell számítanunk idén sem. A piac egyik jellemzője, hogy az árak általában nem függnek attól, hogy évente hány új ház épül. Kivételnek csupán a Pozsony környéki települések számítanak, ahol a tehetősebb fővárosiak körében egyre nagyobb az érdeklődés az ingatlanok iránt, így az árak is a kereslet függvényében nőnek vagy csökkennek. A fővárosiak viszonylag jobb anyagi helyzetével magyarázható az is, hogy míg Pozsonyban elsősorban az új családi házak iránt mutatkozik a legnagyobb igény, vidéken a régebbi családi házak a keresettek. A jelzáloghitelek az elmúlt időszakban ugyan egyre több ember számára váltak hozzáférhetővé, ám a többség ezt is inkább a régi házak vásárlására használja fel. Azonban e tekintetben is szakadék tátong a főváros és a vidék között, hiszen minél távolabbra utazunk Pozsonytól, annál kisebb az igény az új házak iránt.

Arra sem számíthatunk azonban mindig, hogy a régebbi ház olcsóbb, mint a most épített. Pozsony környékén az elmúlt években megindult építkezéseken ugyan nem számíthatunk a legalacsonyabb árakra, azonban ezek még mindig alacsonyabbak, mint egy-egy kiemelt belvárosi ingatlan esetében. Egy standard felszerelésű családi házhoz a város külső negyedeiben már 6 millió koronáért is hozzájuthatunk.

Hasonló árról azonban például az egyik „legdrágább” városrészben, a Kolibán nem is álmodhatunk. Ez utóbbi városrészben a tehetősebbek között is harc folyik egy-egy ingatlan megszerzéséért, a felső határ az árak szempontjából így itt a csillagos ég. Ha nincs legalább 8–10 milliónk, ne is álmodjunk, hogy itt házhoz juthatunk. Természetesen Pozsonyban a többi városrészben sem számíthatunk alacsony árakra, a különbségek az egyes városrészek között milliókban mérhetők. Erzsébetmajorban (Miloslavov) például egy új családi házhoz már 5 millió koronáért hozzájuthatunk, míg Pozsonypüspökin egy régebbi családi ház is négymillióba kerül. Tévednénk azonban, ha azt hinnénk, hogy a többi városban az eladásnál teljesen figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy egy ház hol áll. Érdekes eredmények jönnek ki azonban akkor is, ha a házak alapterületét vetjük össze az árral. Szlovákiában ugyan egyelőre nincs hivatalosan is elismert árlista az ország ingatlanpiacának az egészéről, az egyes ingatlanirodák azonban vezetik a saját listáikat, amelyek az alapterületet veszik figyelembe. A vásárlók ugyanis épp a négyzetméterre átszámított hasznos alapterület alapján tudják meghatározni, hogy az ingatlan ára számukra megfelelő-e. Sokan épp a kisebb alapterületű házak iránt érdeklődnek, arra számítva, hogy ezek olcsóbbak. Nos, nagyjából ez igaz is, ezt a szabályt azonban nem mindig alkalmazhatjuk. Sokszor megesett már, hogy egy nagy és épp ezért drágának tűnő ház a négyzetméterekre való átszámítást követően lényegesen olcsóbb volt, mint a kisebb és „olcsóbbnak” tűnő épület. A kisebb alapterületű házak árát azonban nem csak a jó elhelyezkedés, vagy a szupermodern felszerelés hajtja fel. Ezek iránt ugyanis általában nagyobb az érdeklődés, így az árat is magasabbra srófolhatják a tulajdonosaik. ĺgy nyugodtan megtörténhet, hogy egy standardnak számító 120 négyzetméteres ház akár egymillió koronával is drágább lehet, mint egy 200 négyzetméteres. Mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban, ha családi házat szeretnénk vásárolni? Az uniós csatlakozást megelőző 10–15 százalékos áremelkedés mára ugyanakkora csökkenéssel járt. Az árak nagyjából stabilizálódtak, és nagyobb árváltozásra nem számíthatunk az elkövetkező időszakban sem. Kivételnek csupán Pozsony számíthat, a változás azonban várhatóan itt sem haladja meg a 2-3 százalékot. (mi, p)