Mesehősként emlegetik. A legkisebb fiú, aki nekivág a nagyvilágnak és hatalmas szerencse éri. Nemcsak a királykisasszonyt, hanem az ország csodálatát is elnyeri. Mindeközben pedig megmarad annak, aki.
Egy postás megvalósult álmai
Úton-útfélen azt hangoztatod, hogy nem történt semmi különös dolog.
Valóban nem. Egyszerűen szerencsém volt. Az adott kérdésekre történetesen tudtam a választ. A dolog rendkívülisége nem abban rejlik, hogy mennyit tudsz, hanem hogy a már megszerzett tudást, az ismereteket mennyire vagy képes hasznosítani, hogyan tudod kamatoztatni az életben.
Készültél valahogy a játékra?
Kvízkönyveket olvastam. Nem lehet mindent tudni. De elég, ha az ember ügyesen használja a tanultakat. Nem szeretem a nyakló nélküli tudás-hajhászatot. Engem a dolgok gyakorlati része érdekel, a fejlődésük, a kialakulásuk. Annyira csodálatos a körülöttünk lévő világ, annyi rejtély és kincs lakozik benne. Mindent megfigyelek, mert minden érdekel. Mindenben megtalálom a nekem valót, azt, ami képes megérinteni, megszólítani, aminek a keletkezésére kíváncsi leszek.
Ehhez azonban széles körű tájékozottság szükséges.
Nem feltétlenül. Az ember az élete folyamán folyton azon rágódik, mennyire keveset tud, menynyi minden van, ami után még lehetne többet szerezni. Hajtunk azért, hogy minél többet érjünk el, s közben a valódi dolgokon átsiklik a tekintetünk. Nem vesszük észre a hétköznapi csodákat, az egyszerű világ varázsát, a két ember közti beszélgetés fontosságát. Ezek azok a dolgok, melyek nélkül nem tudom elképzelni az életemet. Nem szabad maximalistának lenni!
A hirtelen jött gazdagság megváltoztatja az embert. A közvetlen környezeted észlelt valamilyen változást a személyiségedben?
A visszajelzésekből kiindulva ha volt is, az pozitív irányban történt. Szerénynek, kedvesnek és egyszerű embernek gondolnak. Tehát ha változtam, akkor az előnyömre vált. Most nem azt akarom mondani, hogy a játék előtt gonosz és megátalkodott voltam. Szó sincs róla. Egyszerűen élem az életem. Keresem az engem valamilyen módon feltöltő dolgokat.
A családod hogyan reagált a hamar jött népszerűségedre?
Azt gondolják, hogy nem nagy ügy az egész. Nekem megfelel, hogy így vélekednek, hogy nem fújják fel az egészet. Az ismertséget tudni kell kezelni.
Neked hogyan sikerült?
Kordában tartom. Ritkán nyilatkozom, keveset szerepelek. Nem akarom, hogy a csapból is én folyjak. Vannak erre érdemesebb emberek. A népszerűséggel úgy vagyok, mint azok, akiknek ismertek a szülei. Egy idő után természetessé, megszokottá válik. Nem lesz benne semmi különleges dolog. Nem törődöm vele, mert túl sok időmet veszi el az ezzel való foglalatoskodás.
A három év alatt sok mindenre jutott időd. Jártál Szlovákiában, Romániában, Olaszországban a kedvenc futballcsapatod mérkőzését nézted meg. Ismert emberekkel társalogtál, különböző beszélgetős műsorokban szerepeltél, a Barátok közt sorozat próbafelvételén voltál, Kepes Andrással és vendégeivel deszszertet fogyasztottál. Közéleti személy lettél.
Zavar ez a sok felhajtás. Örülök mindennek, de néha már fárasztó és nem hiszem el, hogy az emberek miért pont rám kíváncsiak. Miközben semmi rendkívüli dolog nem történt. A játékban a már meglévő tudásomra alapoztam, megpróbáltam kikövetkeztetni a dolgokat. Nem ülök a pénzen. Az álmaim megvalósításához használom fel. Egyfajta eszköz, s nem önmagáért való dolog.
Lottózol?
Természetesen. Szeretnék gazdag lenni. Annyira, hogy életem végéig gondtalanul élhessek, s minden időmet a kedvteléseimnek szentelhessem. Az élet egy nagy utazás. Minden szempontból. Nem csupán fizikai. Lélektől lélekig tartó, önmegismerő utazás. A leghosszabb és a legfájdalmasabb. Mert a végén úgyis egyedül maradunk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.