Cukros oldattal konzerválják a mocsárciprusokat Miskolcon

Veres János a hétfői szakmai konferencia után számolt be a döntésről, amelyet már a fák vizsgálatainak legújabb eredményei alapján hoztak meg. Mint mondta, eddig azt feltételezték, hogy azért „porladnak szét” gyorsan a fatörzsek, mert hiányzik belőlük a szükséges cellulóz. A soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem természettudományos elemzése azonban azt mutatja, hogy cellulózt, sőt még szénhidrátot is tartalmaznak a „matuzsálemek”.

A részletekről szólva közölte: az elemzéshez összehasonlításképp anyagmintát vettek egy mai mocsárciprusból, amelynek cellulóztartalma mintegy 49,64 százaléknyi, a négy bükkábrányi fa közül pedig van olyan törzs, ami 37,27 százaléknyi cellulózt tartalmaz, sőt 5,9 százaléknyi szénhidrátot is sikerült kimutatni szerkezetében.

Hozzátette, hogy a kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a fák egyértelműen a drasztikus, gyors száradás miatt pusztultak ilyen ütemben. A vizsgálat arra is rámutat, hogy kevesebb cukros oldat kell a végleges tartósításukhoz, hiszen van bennük cellulóz, tehát olcsóbb lesz a konzerválási eljárás.

A világszenzációnak számító leletek pontos korát is meghatározták, a jelen ismeretek szerint a mocsárciprusok 7,2–7,6 millió évesek – mutatott rá a szakértő, hozzátéve, hogy a maradványok korát a mágneses polaritás változása alapján határozták meg, ezen időszak alatt ugyanis négyszer váltott pólust a Föld.

Hangsúlyozta: a fákból nyert anyagok vizsgálatát eddig minden kutatóintézmény, egyetem saját költségén végezte el, mindenki ott próbált meg segíteni, ahol tudott, ám a fák további vizsgálatára egyelőre nincs több pénz.

Szponzorok támogatásával sikerült eddig is a fák mentését, ideiglenes tárolását megoldani, illetve az oktatási és kulturális tárca hárommillió forintos gyorssegélyének felhasználásával épültek meg azok a szarkofágok, amelyek körülölelik a fákat és amelyeket a bányából szállított eredeti homokréteggel töltöttek fel – jegyezte meg Veres János.

A miskolci Herman Ottó Múzeum célja, hogy ne csupán „látható fákat mutasson be”, hanem olyan leleteket, amelyek állapota lehetőség szerint minél közelebb áll az eredeti szerkezetükhöz. Minden olyan agresszív, visszafordíthatatlan beavatkozást mellőzni kell, amely e szempontokat felülírná – hangsúlyozzák közleményükben hozzátéve, hogy „e szempontoknak ma az előkerült 16 fa közül egyedül a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzött 4 törzs felel meg”.

A felső miocén kori mocsárcipruserdő fáit mintegy két hónappal ezelőtt találták meg a Mátrai Erőmű bükkábrányi bányaterületén. A leletek azért egyediek, mert épen maradtak, és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak.

A feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem kovásodott meg, az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek eredeti helyükön álltak, eredeti formájukban és anyagukban maradtak meg. Az erdő mintegy hatvan méter mélyen volt, és a fákat csak igen nagy körültekintéssel lehetett megmozdítani, mert a levegő és a nap kártékonyan hatott szerkezetükre.