A nyvtár az információszerzés alappillére. Ide járnak az emberek újságot olvasni, könyvet kölcsönözni, internetet használni. Egy felmérés szerint napjainkban a tájékozódni vágyók inkább ez utóbbit helyezik előtérbe, s a megkérdezettek mindössze egyharmada vesz a kezébe könyvet.
Családi könyvtár Újvárott
– Könyvtárunk nyilvános regionális intézmény, amely a városi könyvtár szerepét is betölti ezen a mintegy 43 ezer lélekszámú, zömében szlovák, magyar és roma nemzetiség által lakott járási székhelyen. A könyvtár fő küldetését a nyitrai önkormányzat – ide 2002. április 30-tól tartozunk – által kiadott alapítólevél tartalmazza. Ez az okmány összhangban van az UNESCO manifesztumával, amely az univerzális könyvtári állomány építésére és őrzésére, valamint az intézmény használóinak jogaival és kötelességeivel foglalkozik. A közel 140 ezer könyvtári egység tartalmazta információk évente átlagosan 4000 látogatóhoz jutnak el, akik körülbelül negyedmillió könyvet, időszakos kiadványt és más dokumentumokat kölcsönöznek ki.
Fentebb már emlegettük, hogy az utóbbi időben csökken a könyvtárak látogatottsága. ĺgy van ez Önöknél is?
Igen, s ez világviszonylatban is igaz. Ennek több oka van: elsősorban a kevés idő, a felgyorsult, hektikus életvitel, másodsorban pedig az anyagiak hiánya. Pénzszűkében vagyunk, ennek következtében kevés pénz jut könyvek vásárlására. Ezenkívül sok az új médium, elsősorban az internetre gondolok. Nagyon remélem, hogy a könyvtárak látogatottságának csökkenése átmeneti állapot, ez idővel javulni fog. A könyv örök érték, s ami benne rejlik, azt az internet nem adja vissza.
Említette, hogy kevés pénz jut új kiadványok vásárlására. Ez évente konkrétan milyen összeget jelent?
A pénzhiány valószínűleg az ország összes könyvtárának a legfájóbb pontja, de nálunk különösen rossz a helyzet e téren. Két évvel ezelőtt 100 ezer koronás juttatást kaptunk az akkori fenntartónktól, a Nyitrai Kerületi Hivataltól. Azóta csak szponzoroktól, valamint pályázatokból és a könyvtár látogatóinak éves tagdíjaiból – ami nagyon kevés –, tudunk új kiadványokat vásárolni. Sajnos, évről évre kevesebb a folyóiratunk és az új könyv is. Járásunkban egyaránt laknak szlovákok és magyarok, tehát a kiadványokat is két nyelven kell vásárolnunk. Sokat segít a Pro Hungaris, ahonnan magyar nyelvű kiadványokat kapunk. Három éve rendszeresen támogatja a könyvvásárlást a Pro Slovakia Alap is.
Szó esett a pályázatokról. Hogyan sikerült bekapcsolódniuk például a Phare-projektumokba?
Úgy fogalmaznék: közepes sikert értünk el a különböző pályázatokon. Elsősorban a Pro Slovakia Alapnál pályáztunk sikerrel. Most a Soros Alapítványtól kaptunk anyagi támogatást a romák kultúrájának fejlesztésére. A Phare-projektum kapcsán elmondhatom, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket: a komáromi Duna Menti Könyvtárral és két magyarországi intézménnyel, a szentendrei Pest Megyei meg a Váci Városi Könyvtárral kapcsolódtunk be ebbe a tervezetbe, amelynek címe A Duna összeköt, alcíme pedig Könyvtárak a polgárok kultúrájáért. Ez a projektum – amelyet éppen az elmúlt hónap végéig kellett benyújtani – a közös határ menti pályázatok egyike, melynek keretében közös rendezvényeket, konferenciákat szerveznénk, sőt kiadványokat adunk ki annak érdekében, hogy a mikrorégiókon belül jobban megismerjük egymás kultúráját. Novemberben értékelik ki a pályázatot. Most készül egy projektumelőzetes, amely arra irányul, hogy pénzt tudjunk szerezni különböző európai uniós alapokból egy épület megvásárlására. A könyvtárunk jelenleg az Allianz Biztosító székházában van. Bérleti díjat fizetünk, amely idővel emelkedhet, ezért mindenképpen célszerű volna, ha saját tulajdonban levő helyiségeink lennének. Az említett előzetes projektumnak A harmadik évezred könyvtára a megnevezése, ennek keretében elképzeltünk egy multifunkciós, kulturális, információs központot.
Említette, hogy közösen pályáztak más hazai, illetve magyarországi intézményekkel. Milyen az együttműködés a határon túli könyvtárakkal?
Elsősorban magyarországi könyvtárakkal működünk együtt. Mindenekelőtt a szentendrei Pest Megyei Könyvtárat említeném. Ők már negyedik éve folyamatosan pályáznak nekünk a Nemzeti Kulturális Alap projektumaira, amelyek tanulmányi utak, szakmai látogatások szervezésére irányulnak. Tavaly intézményünket úgynevezett családi könyvtár típusúvá alakítottuk. A struktúraváltás kapcsán szerveztünk tanulmányutat Magyarországra, ahol már régebben működik, ez az egyébként Angliában is honos modell.
Ez érdekes, pontosítaná, hogy szakmai szempontból mit jelent a családikönyvtár-típus?
Lényege, hogy a könyvtár állománya, a különböző részlegek egyetlen területen vannak. A gyermek-, a zene- vagy a szépirodalmi részleg egy nagy helyiségben található. Tehát, ha eljön a gyermek az édesanyjával vagy más felnőttel, akkor mindenki egy helyen talál magának olvasnivalót. Egyébként az említett Pest Megyei Könyvtárral most is van egy közös projektumunk, amely információs központ kialakítására irányul, s ennek keretében a jövőben már nemcsak mi járunk Szentendrére tanulmányutakra, hanem ők is jönnek hozzánk. Továbbá nagyon jó a kapcsolatunk a budapesti Országos Széchenyi Könyvtárral, amely mint Magyarország központi könyvtára minden kiadványt gyűjt a magyarlakta területekről. Továbbá említhetem a Katona Lajos Városi Könyvtárat Vácott. Velük közösen pályázunk a már említett Phare-projektumra. Ők főleg helytörténettel foglalkoznak. Közel van hozzánk Győr, az ottani Kisfaludy Károly Megyei Könyvtártól két évvel ezelőtt kaptunk nagyon szép gyermekkönyveket, amelyeknek ma is nagy keletjük van olvasóink körében. A Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár évente szervez továbbképzést főleg gyermekkönyvtárosok részére, ezeken a rendezvényeken mi is rendszeresen részt veszünk. Érsekújvár testvérvárosa Fonyód, nemrégen voltam egy szemináriumon, ahol megismerkedtem az ottani könyvtár igazgatójával, és úgy tűnik, hosszú távon gyümölcsöző együttműködés alakul ki a két intézmény között. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség Budapesten a szakma területén nagyon fontos intézmény. Ők küldik nekünk az újságokat és a szakirodalmat. A romániai Kovászna megyében van Sepsiszentgyörgy, az ott működő megyei könyvtárral baráti a kapcsolatunk, a nagy távolság miatt azonban inkább csak postai úton cserélünk kiadványokat egymás között.
A könyvtárnak napjainkban az eredeti küldetésén, nevezetesen az információkhoz, a könyvekhez való hozzájutáson túl úgymond szociális szerepe is van. Hiszen egyre több az állástalan, a nyugdíjas, akik naponta betérnek újságolvasásra. Hogyan vannak erre felkészülve?
Ez így van. Egyre gyarapszik azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik használják a könyvtárat. Azt gondolom, ez nagyon fontos és jó dolog. Nálunk a tagdíj egy évre 100 korona, tíz koronát fizetnek azok, akik csak olvasni járnak a könyvtárba, de nem kölcsönöznek kiadványokat. A 2003-as esztendő a madridi deklaráció szerint a fogyatékosok és a hátrányos helyzetben élők éve, ez még jobban késztet bennünket arra, hogy segítséget nyújtsunk ezeknek az embereknek. Hangsúlyt fektetünk a napi sajtóra, mert tudjuk, hogy sokan vannak, akik képtelenek megfizetni, itt viszont hozzájuthatnak. A könyvvásárlásra fordítható kevés pénzt is olyan kiadványok beszerzésére költjük, amelyek között minden korosztály, társadalmi réteg képviselője talál hasznos olvasnivalót. A szakosztályunkon az olvasók rendelkezésére áll az internet is. Mindez csak erősíti azt a családias légkört, mely feltétlenül része kell, hogy legyen egy családi könyvtárnak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.