Család vagy karrier? Választanunk kell?

A bársonyos forradalom utáni változások nemcsak a politikára és gazdaságra nyomták rá a bélyegüket, hanem a népesség összetételét és életvitelét is nagyban befolyásolták. Szlovákiában megnőtt az átlagéletkor, csökkent az évente végrehajtott abortuszok száma, és 1989 novembere óta kevesebb gyermek született. A rendszerváltás után a karrier került előtérbe a család helyett, ami a házasságkötések magasabb életkorra való eltolódását vagy éppen elmaradását eredményezte. A hivatalosan bejegyzett esküvők csökkenésének és a válások növekedésének következtében emelkedett a házasságon kívül született gyermekek és a gyermeküket egyedül nevelő szülők aránya. Mindezen, a nyugat-európai társadalmak demográfiai áramlatait tükröző változások ellenére Szlovákiában továbbra is a házasságkötés által létrejött családforma és az általa beivódott hagyományos munkamegosztás dominál.

Egy európai kutatás eredményei alapján Szlovákia lakosságának a 90%-a nem tartja a házasságot idejétmúlt intézménynek. Ezzel szemben Franciaországban ez az arány meglehetősen alacsonyabb: a franciáknak csak a kétharmada hiszi, hogy a házasságnak a 21. században is van jövője. Kultúránkban a házasságon belüli munkamegosztás továbbra is a tradicionális nemi szerepekre épül, ahol a férfi a családfenntartó, míg a nőre a családi tűzhely melegének biztosítása hárul. Egy felmérés alapján a válaszolók mintegy 80%-a szerint az ideális férfi fontos tulajdonsága, hogy családjának anyagi biztánságot tud nyújtani. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek háromnegyede az ideális nőt pedigúgy jellemezte, aki ügyesen meg tud birkózni a háztartás vezetésének nehézségeivel. Déli szomszédaink is hasonlóan érzik: a magyarországi családok túlnyomó részében (92%) a férfi tölti be a családfő szerepét, amit leggyakrabban azzal indokolnak a családtagok, hogy ő keresi a legtöbbet és a legfontosabb családi ügyekben ő dönt.

Szlovákiában mégsem érvényesül a legszigorúbb értelemben vett patriarchális családmodell . A házastársak többsége inkább az egyenrangú partnerkapcsolaton alapuló hitvesi viszonyokat részesíti előnyben. Például: míg a férfiak 61%-a, addig a nők majdnem 80%-a érzi úgy, hogy a lényeges családi kérdésekben a házastársaknak egyforma beleszólási joggal kellene rendelkezniük. Hasonlóképpen: a férfiak fele, a nők kétharmada ragaszkodik az egyenrangú döntéshozáshoz a gyermekeiket érintő kérdésekben – melyeket gyermekeik aktív részvételével beszélnek meg.

Mindazonáltal a családon belüli munkamegosztás gyakorlata egyáltalán nem tükrözi a fentiekben leírt egyenjogúságot hirdető nézeteket. A háztartás zökkenőmentes körforgásáért teljes mértékben a nő felel: a családok majd 90%-ában a feleség főz és takarít, s a feleségeknek több mint a kétharmada felelős a mindennapi bevásárlásért és a gyereknevelésért is. A családok mindössze 30%-ában foglalkoznak a férfiak ugyanannyit gyermekükkel, mint a nők. Ehhez hasonlóan a magyarországi apukák 27%-a tanul vagy játszik a csemetéjével ugyanannyit, mint az anyukák.

Ha összehasonlítjuk az elmúlt évek felméréseit, nyilvánvalóvá válik, hogy a nők családi szerepéhez kötött egyenlőtlen társadalmi elvárások Szlovákiában egy cseppet sem változtak. Ez is azt mutatja, hogy a hagyományos,a társadalmi nemhez kötött sztereotípiák, melyek szerint a fiúk és a lányok a családban betöltendő szerepükre készülnek, mélyen gyökereznek a szlovákiai társadalomban. Akárcsak tíz évvel ezelőtt, ma is a nők többsége a munkahelyén ledolgozott napi 8-9 óra után otthon folytat(hat)ja a második műszakot, de ott már a rendszeres fizetés és szakmai megbecsülés nélkül. Egy magyarországi politikus mondta nemrég, hogy egyenjogúság csak akkor lesz, ha majd az újságírók a férfi politikusoktól is megkérdezik: „És a családi életét a karrierével hogyan tudja összehangolni?” (vanya)

(Forrás: Szlovákia 2000, TÁRKI)