Csaknem kétezer éves sírokat találtak egyiptomi régészek

A tárca közlése szerint a részben épségben talált sírokat Alexandriától nagyjából 100 kilométerre nyugatra lelték fel. Mindemellett egy bizánci korból származó város maradványait is megtalálták. A térségben nemrég a görög–római korból származó 18 temetkezési helyre bukkantak.

A minisztérium szerint a most fellelt sírokban a kamrákat záró kőlapok az eredeti helyükön voltak, az egyik, gránitból készült, mintegy két és fél méter hosszú szarkofág fedőlapja is sértetlen volt, ami arra utal, hogy csaknem 2000 éven át érintetlen maradt.

A sírokban a régészek emberi maradványokat, agyagedényeket, amforákat és egyéb temetkezéseknél megszokott adományokat találtak. A legjelentősebb leletet azonban 24 aranytárgy jelenti; ezeket a halottak szájába helyezték a rituális temetkezésekhez.

A régészek szerint az ókori Leukaszpisz kikötővárosát sikerült megtalálni, amely fénykorát a görög és a bizánci korban élte.

A mostanival együtt már 44 sírt találtak Marina El Alameinben, mióta a régészeti lelőhelyet először feltárták 1986-ban építkezési munkálatok során.

A minisztérium mindemellett hírt adott arról is, hogy régészek Nyugat-Egyiptomban a Dahla-oázisban egy bizánci korból származó település romjait találták meg. A minisztérium pénteki közlése szerint a települést a IV. században alapíthatták. Az Ajn az-Zabil régészeti komplexumban található város agyagtéglákból épült és tervszerűen kialakított úthálózattal, közterekkel, lakóházakkal, egy bazilikához hasonló templommal és védelmi építményekkel rendelkezett.

A lelőhelyen emellett mintegy 200 darab – kopt és görög nyelvű feliratokkal ellátott- agyagcserépdarabot, valamint bronz- és aranyérméket is találtak. Az érmék egy része II. Constantius római császár (337–361) idejéből származik.

Egyiptom egyre hangsúlyosabban igyekszik kulturális örökségére támaszkodni az ország egyik legfontosabb bevételi forrását jelentő turisztikai ágazat erősítése érdekében.