Csaknem egész Európa amerikanizálódik

Hamarosan szinte az összes európai főváros búcsút inthet a történelmi panorámájának. A 2001-es New York-i terrortámadást követően ugyan enyhén visszaesett a felhőkarcolók építése, mára azonban az összes európai fővárosban egyre több társaság fenyegetőzik azzal, hogy ha nem engedik meg a felhőkarcolók építését, akkor továbbállnak.

Nem csak Pozsonyban megosztott az ingatlanértékesítő és az építészszakma a toronyházak témájában. Prága sem ússza meg a cseh és a külföldi hozzáértők javaslatait. A belvárost elcsúfítanák az egeket karcoló betonmonstrumok, de a Moldva partján, a belváros külső szegélyén már más a helyzet. Néhány építész már vízparti projektet is álmodott az egyik folyószakaszra.

A kiemelt figyelmet a City Projekt kapta. A cseh főváros jelenleg zajló egyik legnagyobb ingatlanberuházásáról, az ECM csoport által tavaly megindított építkezésről van szó. Ennek keretében 2007 közepéig megépül az ország legmagasabb épülete, a City Tower is. A projekt során felhúzott, illetve felújított nyolc épületben egyaránt lesznek kiskereskedelmi egységek, lakások, irodák, éttermek, sőt még egy szórakoztatóközpont is – írja a The Prague Post. A beruházás várhatóan teljesen átalakítja Prága negyedik kerületének a látképét.

A tervezett nyolc épületből már átadták az ötemeletes, 15 millió euróból épített City Pointot, valamint a 104 méter magas, 27 szintes üvegpalotát, a City Empiriát. Utóbbi egy 25 éves épület 25 millió eurót felemésztő rekonstrukcióját követően nyerte el jelenlegi formáját, s 23 ezer négyzetméteren ad otthont irodáknak, amelyek bérleti jogát már három hónappal az átadás előtt elkapkodták. A legnagyobb érdeklődés mégis a 109 méter magasra tervezett City Towert övezi. A 30 szintes épületben a 42 ezer négyzetméternyi iroda mellett kiskereskedelmi egységek is helyet kapnak majd, de lesz a felhőkarcolónak 808 autó befogadására alkalmas saját mélygarázsa és luxusétterme is. Az ECM csoport értékesítési igazgatója, Miroslav Bauer szerint a City Tower sokáig Csehország legmagasabb épülete maradhat.

A másik nyugati szomszédunk fővárosa még ennél is „magasabb ambíciókra” vágyik. Bécsben, nem messze a központtól, négy éven belül két új felhőkarcoló alakítja majd a város panorámáját. Közülük az egyik 220 méteres lesz, ami 18 méterrel lesz magasabb Bécs eddig legmagasabb épületénél. A felhőkarcolók mániájának nem tud ellenállni azonban Párizs sem. A francia fővárosban 30 évig szigorú előírásokkal szabályozták a felhőkarcolók építését. Nemrég azonban zöld utat adtak az amerikai Thom Mayne tervezte felhőkarcolónak, amely a 324 méteres Eiffel-torony mellett, a maga 300 méterével Párizs második legmagasabb épülete lesz.

London eddig szigorúan kezelte a felhőkarcolók építését, az elmúlt időszakban azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik a város vezetésére. Komoly beruházások folynak London központjában: a London Bridge mellett hamarosan felépülhet a 306 méter magas Üvegszilánk torony, mellette pedig a 200 méteres Minerva épület. Az UNESCO számára azonban a 324 méter magas Bishopsgate torony és egy másik, 209 méter magas épület bejelentése okozott problémát, mert azok meglátásuk szerint komoly veszélybe sodorják a már meglévő épületek történeti értékét. A Világörökségi Központ tavaly már aggodalmát fejezte ki a tervek miatt, mert szerintük az épületek és az építkezésből adódó veszélyek aláássák és lerombolják a hely jelentőségét, és mindez hatással lehet a többi világörökségi helyszínre, a Parlamentre és a Westminster Apátságra is. A kulturális minisztérium szóvivője szerint nem állítják le az Üvegszilánk építését, és a sajtónak elmondta, hogy a beruházásra egy széleskörű közvélemény-kutatás után adtak engedélyt. Szerintük az építkezés és a toronyházak semmilyen ve-széllyel nem fenyegetnek, és abszolút biztonságosak. (mi, t, vg)