Borotvaéles kép a digitális tévével

A rossz minőségű tévéadásért szinte minden esetben a tévéhez érkező rossz minőségű analóg jelet tehetjük felelőssé. Sajnos a jel gyengülése ellen nem tehetünk semmit, muszáj elviselnünk a szemcsés, rosszabb esetben szellemképes vagy homályos képet. Ennek a helyzetnek véget vethet a digitális műsorszórás közelgő országos beindítása. A hazai digitális műsorszórás kereskedelmi bevezetésére még várni kell ugyan, de néhány műhold jóvoltából már most is bőséges – igaz, külföldi – digitális adásból csemegézhetünk, kitűnő minőségben. A digitális rendszer kiépítésére 1993-ban Európában létrehozták a DVB fórumot (Digital Video Broadcasting). A DVB által készített szabványokat Európa közel 30 országában elfogadták már, de Európán kívül is számos országban (például Új-Zélandon, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Brazíliában, Indiában, Kínában). A DVB szabványa háromféle műsorterjesztési technológiát definiál. A DVB-S (DVB-Satellite) műholdon keresztüli, a DVB-T (DVB-Terrestrial) földfelszíni, míg a DVB-C (DVB-Cable) kábelhálózatokon történő digitális műsorszórást jelent.

A digitális televíziózás számos előnnyel kecsegtet, míg hátránya tulajdonképpen csak egy van: a jelenleg használatos rendszerek átalakítási költségeihez nemcsak a szolgáltatónak, hanem a felhasználóknak is hozzá kell járulnia. Az új technológia legnagyobb előnye a továbbított kép- és hanganyag minőségében mutatkozik meg. A digitális adatfolyam veszteség nélkül, eredeti formájában jut el a végpontokig, az analóg jellé való átalakítás pedig fizikailag is a háztartásokban, közvetlenül a tévé „előtt” zajlik, így teljesen tiszta jelet kapunk. A digitális tévéadások kép- és hangminőségét a DVD lemezekéhez hasonlíthatjuk, hiszen a DVB ugyanazokat a tömörítési eljárásokat használja (MPEG-2 és AC3), amelyeket az optikai lemezeknél alkalmaznak. Ahogyan a DVD-knél, úgy a DVB esetében is lehetőség van egy képsávhoz több hanganyagot párosítani (például a filmek eredeti és szinkronizált hangját). Az adásokkal együtt a szolgáltató kiegészítő információkat is eljuttathat az előfizetőkhöz, így például az éppen sugárzott műsor címét, hosszát. Európában már régóta működik az úgynevezett EPG (Electronic Program Guide), amely tulajdonképpen egy online tévéújság. A hálózat ezenkívül nagy sávszélességű adattovábbításra is használható, így ellenkező irányú – például modemes vagy mobilinternetes – kapcsolat kialakításával együtt széles sávú internetszolgáltatásként is használható.

A DVB-S kártyákkal Európában két műholdra csatlakozhatunk, és jóval nagyobb kínálatból választhatunk. A kínálat egy része csak fizetős rendszerben vehető igénybe, de az ingyenesen fogható csatornák között is szerepel jó néhány közkedvelt adó (CNN, BBC World, CNBC, Travel Channel, Classic FM TV, Game Network UK – hogy csak néhány angol nyelvű csatornát említsünk). A digitális adások vételére a jelenlegi vevőberendezések (antennák), a jelek továbbítására a kábelhálózatok és a műholdak átalakítás nélkül alkalmasak. A meglévő rendszerhez ugyanakkor szolgáltatói és előfizetői oldalon is plusz berendezéseket kell csatlakoztatni. Az előfizetőknél úgynevezett set-top-boxok telepítése szükséges, amely elvégzi a digitális-analóg konverziót, és a kimenő csatornára az analóg tévékészülékek számára értelmezhető jelet továbbít. Ezen eszközök ára nagyjából 200 euró körül alakul, de mire hazánkban megjelenne a tömeges igény, addigra jelentős árcsökkenésre számíthatunk. A valószínűsíthető 100–150 euró körüli ár azonban még mindig magasnak tűnhet. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően éppen ezért az átalakítókat nemcsak egyénileg vásárolhatjuk majd meg, hanem a szolgáltatónkon keresztül kedvezményesen is.

A közeljövőben a gyártók valószínűleg készítenek majd multifunkciós eszközöket is, ám ezek ára kezdetben legalábbis biztosan csillagászati lesz, mivel háromféle tunert kell integrálni beléjük. Bár a digitális műsorszórás hazánkban még csak gyerekcipőben jár, a technológiában rejlő lehetőségeket az ismert, PC-vel használható kártyák (Hauppauge, Pinnacle, Terratec) kitűnően illusztrálják. A digitális adatfolyam előnyeként minden termék kitűnő minőségben készít felvételt, valamennyi eszköz ismeri a time-shift funkciót és az elektronikus műsorfüzetet is használhatjuk. A gyártóknak nehéz dolguk van tehát a vásárlókért folytatott harcban, mert a döntő tényező az ár és a teljesítmény aránya – esetleg egy-egy ütős extra szolgáltatás lehet. (o, l)