Beteges egészségpolitika

A legnagyobb ellenkezést a szabad biztosítóválasztás tervezett megszüntetése okozza. A lakosság közel 60 százaléka szeretné, ha továbbra is mindenkinek jogában állna megválasztania, hogy melyik intézményt válassza. Az egészségügyi minisztérium azonban már elkészítette azt a törvénytervezetet, mely szerint az állam biztosítottja, a köztisztviselők és a fegyveres testületek tagjai a két állami intézmény ügyfelei lesznek. Ivan Valentovič egészségügyi miniszter azzal érvel, hogy ezzel ellenőrizhetővé válik az állam által befizetett járulék. Az egészségbiztosítók ezzel szemben az alkotmányra hivatkoznak. Szerintük a kormány a vállalkozáshoz való jog megsértésére készül, egyrészt azzal, hogy csökkenti lehetséges ügyfeleik számát, és mintegy 700 ezer embert másik biztosítóba kényszerít, másrészt azzal, hogy megtiltja számukra a nyereséget. Azzal érvelnek, hogy az egészségügyben mindenki dolgozhat nyereségesen, a gyógyszertárak, a gyógyszerforgalmazók, a gyógyszergyártók, a magánorvosok, vagyis gyakorlatilag az ágazat minden szegmense, kivéve a biztosítókat. Valentovič szerint azonban a biztosítók nyeresége közel egymilliárd korona, ami jól jönne az egészségügy problémáinak kezeléséhez. Ugyanakkor azt állítja, hogy a biztosítók semmit sem tesznek a nyereségért, csak beszedik a járulékot, leveszik a hasznot, és a maradék pénzt elosztják. Mondja ezt úgy, hogy miniszteri kinevezése előtt évekig az egyik állami biztosítót, a Közös Egészségbiztosítót vezette. Igaz az intézmény 2005-ben válságba jutott, az Egészségügyi Felügyeleti hivatal válságkezelő terv végrehajtására kötelezte.

A lakosság meglepő módon a nyereség kérdésében is az egészségbiztosítókat támogatja. A túlnyomó többség szerint joguk van a nyereségre, ha jól végzik munkájukat. A várakozásokkal ellentétben a lakosság nem ellenzi a kórházi ágyak tervezett megszüntetését sem. A többség azon a véleményen van, hogy inkább utazik messzebbre, de kapjon jó minőségű kezelést. Kérdés azonban, hogy akkor is ezt gondolják-e, ha a közelükben lévő járási kórház megszüntetéséről kérdezik őket. (lpj)

Mit módosított a kormány:

megszüntetett bizonyos térítési díjakat (ágydíj, vizitdíj)

a receptdíj 20 koronáról 5 koronára csökkent

maradt a térítési díj az ügyeleten, a gyógyfürdői kezelés során és a betegszállítás esetén

a korábbi 19 százalékról 10 százalékra csökkentette a gyógyszerekre kivetett adót

az egészségbiztosítók működési költségeit a beszedett járulék 4 százalékában maximalizálta

az egyetemi kórházaknak és más, az egészségügyi tárca hatáskörében lévő intézményeknek nem kell részvénytársasággá alakulniuk

újra törvény védi a kórházakat a csődeljárástól

Tervezett lépések

az egészségbiztosítók nem termelhetnek hasznot

az állami biztosítottak – gyerekek, nyugdíjasok stb. –, a köztisztviselők és a fegyveres testületek tagjai – katonák, rendőrök stb. – csak két állami egészségbiztosító, az Általános Egészségbiztosító és a Közös Egészségbiztosító ügyfelei lehetnek

az állami egészségbiztosítók közhasznú társaságokká alakulnak, melyeket háromoldalú felügyelőtanács ellenőriz majd

a költséges kezelések fizetésére külön alapot hoz létre a befolyó biztosítási járulék egy részéből

a gyógyszerárakat 6,6 százalékkal csökkenti április 1-től

a kórházi ágyak egyhatodát meg akarja szüntetni