Az egyetemi hallgatók több mint fele dolgozik

Ma már egyáltalán nem ritka, sőt, gyakran előfordul, hogy az egyetemisták tanulmányaik mellett állást vállalnak. Az emelkedő megélhetési költségek mind több diákot ösztönöznek arra, hogy jövedelem után nézzenek.

A statisztikák szerint 56%-uk kisebb-nagyobb rendszerességgel még mielőtt kézhez kapná diplomáját, pénzt keres. A statisztikák szerint nem igaz az a feltételezés, hogy a kollégisták magasabb összegű kiadásaik miatt nagyobb arányban vállalnának munkát, mint a szüleikkel közös háztartásban élő társaik. Mindkét csoportban közel azonos a pénzkeresők aránya. Fiúk-lányok szintén ugyanolyan megoszlásban dolgoznak.

Egynegyedük többé-kevésbé a teljes tanévet végigdolgozza, egyharmaduk kihagyásokkal vállal munkát. Akik a szemeszter alatt is dolgoznak, havonta átlagban 4000 koronát keresnek. Az ügyesebbek akár havi tízezret is kereshetnek, ugyanakkor ez egyáltalán nem általános. A diákmunkát a fővárosban fizetik meg a legjobban, vidéken már kevésbé.

Azok az egyetemisták, akik rendszertelenül néznek munka után, a felmérés szerint átlagosan havi 1250 koronát gründolnak össze. 44% kizártnak tartja, hogy a tanulmányi félév során állást vállaljon. 22% sem tanév közben, sem a nyári szünidőben nem dolgozik. 21% csakis a szünidőben hajlandó munkát vállalni.

A legtöbben a jogtudományi karok hallgatói, a közgazdászjelöltek és a tanár szakos diákok közül dolgoznak. Viszonylag a legkevesebben a bölcsészek, a teológushallgatók és a művészeti egyetemek diákjai körében foglalkoznak pénzkeresettel. Ennek elemzések szerint az lehet az oka, hogy nagy részük csupán karitatív tevékenységekbe kapcsolódik be, önkéntes munkát vállal.

Általánosságban elmondható, hogy azok az egyetemisták néznek a legsűrűbben munka után, akiknek ezt az idejük megengedi, vagyis, azok, akiknek viszonylag kevesebb kötelező előadáson vagy gyakorlaton kell részt venniük. Meghatározó tényezőt jelentenek az adott régió kínálta lehetőségek is, vagyis előfordulhat, hiába szeretne dolgozni a diák, ha nincs munka a környéken.

Megyénkénti lebontásban kiderül, a legnagyobb arányban (39%) a pozsonyi egyetemek hallgatói dolgoznak szinte folyamatosan a tanév során. Kisebb-nagyobb megszakításokkal a nyitrai és a zsolnai megyei egyetemisták (egyaránt 36,5%) vállalnak állást szemeszter közben. A Kassai és az Eperjesi megyében működő felsőoktatási intézmények diákjainak 64, illetve 59,5%-a a nyári szünidőn kívül teljesen elzárkózik a munkavállalás elől. A legutóbbi nyarat a diákok 69%-a dolgozta végig. Kétharmaduk belföldön, egyharmaduk külföldön. Olyanok is voltak, akik itt is, ott is, arányuk azonban mindössze 1,5%-ot ért el. Akik Szlovákiában vállaltak munkát, átlagban 8000, akik külföldön, ennek valamivel több mint háromszorosát, 25 000 koronát vághattak havi fizetésként zsebre.

A munkavállaló egyetemisták egyharmada, ha nem dolgozna, nem tudná kifizetni a diákszálló díját, és nem volna miből ennie. A többség egyéb kiadásai miatt húzza az igát. Felmérések szerint a diákoknak legalább a fele olyan munkát vállal, amelyhez tanulmányainak, választott hivatásának nem sok köze van, többnyire természetesen fizikai munkát. Csak 25% mondhatja el magáról, hogy legalább részben „szakmájába” vág, amivel diákként pénzt keres.

Egyharmad véli úgy, a munkavállalás rossz hatással van tanulmányi eredményére. 46% szerint egyáltalán nem befolyásolja az átlagát a munkára fordított idő. 1% nyilatkozott úgy, a munka miatt elhanyagolta tanulmányait, így évet kellett ismételnie. (-cz-e)