Az anyu több időt tölt velem

Kováč Sylvia és tanítványai a szerző felvételeiKováč Sylvia osztályfőnökkel, az Érsekújvári Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanítónőjével és a III. A osztály néhány tanulójával, valamint Bauer Tündével, a komáromi Marianum Egyházi Alapiskola főnevelőnőjével beszélgettünk a családról és a családon belüli szerepekről.

A család témája többnyire az olvasásórán kerül szóba, amikor meséket vagy régi elbeszéléseket lapozunk. – kezdi Kováč Sylvia, amikor arról kérdezem, mikor szoktak a családról beszélgetni. - Például Móra Ferenc elbeszéléseiből betekintést nyerhetünk az akkori család mindennapi életébe. Ezek a novellák gyakran szolgálnak kiindulópontként az akkori és a mai családi élet összehasonlításához. A család szerepe régen teljesen más volt, a gyerekek is máshogy viszonyultak a szüleikhez. A mai gyerekek számára érdekességként hat, hogy a családban régen magázták a szülőket, és sok gyermek otthon tanult meg írni és olvasni. – meséli. – Ezenkívül bizonyos ünnepek alkalmából is elbeszélgetünk arról, kinek mi a feladata a családban - fűzi hozzá.

Elmondása szerint néhány családban a munka mindkét szülőt olyanynyira leköti, hogy nagyon keveset tudnak a gyermekükkel foglalkozni. Szerencsére vannak olyanok is, akik az egész tavaszi szünetet a gyermekükkel töltik.

Amikor a családokon belüli munkamegosztásról érdeklődöm, nehezére esik az általánosítás, úgy érzi, ez mindenekelőtt a családok anyagi hátterétől függ: Manapság az apák többsége este jár haza, tehát ritkán foglalkozik a gyerekekkel – mondja.- De vannak olyan családok is, ahol az apa nem dolgozik annyit, s így többideje jut a gyerekeknevelésre. Ezekben a családokban az apa éppúgy kiveszi a részét a családi életből és a gyermeknevelésből, mint az anya. A házimunkák elvégzése és a gyermeknevelés a családok zömében kétségtelenül az édesanya szerepkörébe tartozik, míg az édesapák hivatásuk teendői miatt inkább csak a hétvégéken érnek rá a gyerekekkel törődni. Inkább az anyukák jönnek a gyerekért délután, s aztán együtt mennek bevásárolni, hiszen ez a feladat is a nők vállát terheli. Főként az anyák járnak a szülői értekezletekre is, bár akadnak kivételek. Vannak apukák, akik szívesen segítenek az iskolai rendezvényeken is, Például az egész napos kirándulásokon a ők készítik el a gulyást..

Beszélgetésünk végén arról faggatom a tanítónőt, mivel magyarázható ez a munkamegosztás.

– ĺgy alakult ki, így szoktuk meg – felel kérdésemre elgondolkodva. - Még ha mindkét szülő nagyon magas beosztásban dolgozik, reggeltől estig, akkor is az anyára hárul a szerep, hogy a gyerekekkel foglalkozzon, elmenjen értük az óvodába vagy az iskolába, felkészítse őket a következő tanítási napra, beszélgessen velük, megetesse és ágyba dugja őket .

Úgy érzem, az anyákra hárul a súlyosabb feladat: ők azok, akik igazán mindennap izgulnak a gyerekükért –összegzi mondanivalóját.

# Ezután a harmadikosoktól kérdezem, náluk melyik szülőnek mi a feladata a családban. A válaszokból határozottan kitűnik, hogy az anyukák töltenek több időt a gyerekekkel, függetlenül attól, dolgoznak-e vagy sem. – Értem az anyukám jön a napközibe, mert az apukám dolgozik, és néha csak este jön haza. Az anyukám többet van velem és a testvéremmel, bár a nagymamámmal és a nagypapámmal is sok időt töltök – mondja Pócs Hajnalka. – Otthon az anyu szokott főzni, de az autót az apu és a nagypapa szokta javítani. – fűzi hozzá. Ekkor szól közbe Keresztesi Bálint: – Az anyu főz és takarít otthon, míg az apu nyolc óráig dolgozik.

Csontos Edináéknál hasonló a helyzet: - Az anyu jár értem a napközibe. Amikor segítségre van szükségem a lecketanulásnál, akkor is ő szokott segíteni. Ő készíti el a vacsorát is. Az apu többnyire dolgozik, így ő nem tud velem annyi időt tölteni.

Kassa Luciáért az édesanyja jár a napközibe, ő az, aki főz, mosogat és takarít is, de Lucia úgy érzi, hogy egyforma időt tölt édesanyjával és édesapjával is. Ugyanígy van ez Ágh Dávidéknál is: - Néha az anyu, néha az apu jön értem a napközibe, és a vacsorát is vagy az egyik, vagy a másik készíti el.

Németh Feri és Antalík Dávid megegyeznek abban, hogy őértük is inkább az édesanyjuk jár a napközibe, és ő főzi meg vacsorát is, azonban a hétvégén van alkalmuk sok időt eltölteni az édesapjukkal, például amikor együtt fociznak vagy síelnek.

Következő beszélgetőpartnerem, Bauer Tünde komáromi főnevelőnő tapasztalatai egybecsengenek az érsekújvári kisiskolások és osztályfőnökük véleményével: - Mivel valamelyest belelátok a gyerekek magánéletébe, elmondhatom, hogy inkább az anyukák tanulnak otthon a gyerekekkel. – mondja. – Az apukák a napközi zárásakor még dolgoznak, így a közös beszélgetésekre, játszásra csak hétvégén jut idő. A dolgozó apák többsége vállalkozó, ezért gyakran még szombaton és vasárnap is úton van, dolgozik, intézkedik – jegyzi meg sajnálatát fejezve ki afelett, hogy a mai világban kevés az olyan család, amelyik sok időt tölt együtt. - A gyermeknevelés és a mindennapok gondja az anyákra hárul, akiknek mindemellett a munkahelyükön is meg kell állniuk a helyüket. Szerintem ezért valóban erős, talpraesett nőkre van szükség a mai világban.