Az alkalmazottakat védi, de az új munkahelyek kialakítását nehezíti

A hazai építőipar alig győzi teljesíteni a megrendeléseket, az ágazatban sokszor szombaton és vasárnap is folyik a munka. A tervezett törvénymódosítás viszont csökkenti az éves túlórák felső határának számát.Pavol Funtál felvételeGazdasági szakértők szerint a tervezet elfogadása esetén a munkatörvénykönyv visszakapja a 2003-as módosítás előtti formáját, ami rugalmatlanná teszi a munkaerőpiacot, lassíthatja a foglalkoztatottság növekedését és növelheti a munkanélküliséget.

A szakszervezetek és a kormány szerint viszont a szlovákiai munkajogi szabályozás az egyik legliberálisabb Európában, szükség van az alkalmazottak fokozottabb védelmére. Ezt célozza a munkaidő, a túlóra, a részmunkaidős és a meghatározott időszakra szóló munkaviszony feltételeinek szigorítása. A teljes módosítás mintegy 150 ponton változtatja a jelenlegi jogszabályt. A módosítás ellen már felemelte szavát több munkaadói szövetség, de kifogásolják az egyes rendelkezéseket például a kórházak is. Ezeket a túlórával és az ügyeleti idővel kapcsolatos változások érintik leginkább. A Szlovákiai Kórházak Szövetsége attól tart, hogy nem tudják majd biztosítani az ügyeleteket, mivel már ma is kevés az orvos és az ápoló. A minisztérium javaslata ugyanis 100-al csökkentené az évente elvégezhető túlórák számát, legfeljebb 250-et engedélyezne a mai 350 helyett. A minisztérium elképzelhetőnek tartja azt is, hogy minden marad a régiben, mivel a szakszervezetek és a munkaadók egyelőre nem tudtak megegyezni. Az egészségügyi dolgozók szakszervezete szerint sok orvos az ügyeleti időt is beszámítva akár 1000 órát is ledolgozik a rendes munkaidőn túl. Ezzel javítják fizetésüket, mivel az alapbérük sok esetben csak 20 ezer korona körül mozog.

A Munkaadók Országos Uniója (RÚZ) elsősorban azt kifogásolja, hogy a határozott időre szóló munkaszerződéseket három évnél tovább ne lehessen ismételni. „Ez elsősorban az idényhez kötött ágazatokban okoz majd problémákat, mint például az építésügy vagy a mezőgazdaság” – mondta Martin Hošták, a RÚZ titkára. Kifogásolja azt is, hogy nehezebbé válik az alkalmazottak elbocsátása. „Ez szintén az új munkahelyek kialakítását nehezíti, a vállalkozó kétszer is meggondolja, hogy felvegyen-e új alkalmazottat” – véli a RÚZ titkára. Hasonlóan vélekedik Anton Marcinčin, a Világbank elemzője is. Szerinte ezzel a feketén dolgozók száma fog növekedni.

A munkatörvénykönyv bizonyos esetekben büntetné azt is, hogy a munkaadók egyéni vállalkozókat bízzanak meg bizonyos munkák elvégzésével. A szakszervezet szerint a lehető legtöbb munkát alkalmazottakkal kellene elvégeztetniük, mivel ez nagyobb jogbiztonságot nyújt az embereknek. A munkaadók azonban úgy vélik, hogy egyes ágazatokban nem lehet a vállalkozókat alkalmazottakkal helyettesíteni. Ilyen például az építőipar. „Egy építőipari cég nem vehet fel néhány hónapra alkalmazottakat a belső szerelések elvégzésére, általában kisiparosokat alkalmaz” – véli Peter Masár, a kisiparosok kamarájának elnöke. Sokan inkább vállalkozóként dolgoznak, mivel kevesebb adót és járulékot kell fizetniük, vagyis nettó bevételük magasabb lesz.

A jogszabály végső formája még kérdéses, a tervezet márciusban kerül a kormány, majd a parlament elé, a szociális ügyi minisztérium javaslata szerint elfogadása esetén július 1-jén lépne életbe.