Amikor új farmert veszünk

Ha tökéletes alakunk van, méretnek megfelelő a magasságunk, nincs baj, belebújunk az új farmerba, és divatozhatunk. A kis növésű, molettebb alakú farmerrajongóknak azonban általában változtatni kell az új nadrág hosszán. Persze biztosak szeretnék benne lenni, hogy a rövidítés előtt már összement az anyag. Mit kell tenni, hogy a leggyorsabban menjen össze az anyag a végleges méretére? Miért megy össze a pamut? Akkor megy össze, amikor nedves lesz vagy amikor szárad? Többször is ki kell egymás után mosni és szárítani a farmert vagy elég egyszer beáztatni? Többet ér a meleg víz, mint a hideg?

A pamutanyagok zsugorodása bonyolult jelenség, amelynek során a szálak átmérője és hossza is módosul a környezet hőmérsékletének és nedvességtartalmának változása miatt. A farmeranyag szövéséhez használt fonalat rövid szálakból fonják; eközben a szálak megcsavarodnak. Ha az anyag vizes lesz, a pamutszálak megduzzadnak. A nagyobb átmérőjű szál kevésbé lejtős csigavonal mentén csavarodik: a fonal megrövidül. Ezt a rövidülést nem tudja ellensúlyozni az sem, hogy a duzzadás a szálak hosszát is megnöveli, tehát az anyag összemegy.

Ha az anyag megszárad, a szál „lelohad”, és az anyag csaknem eredeti méretére nyúlik ki. A víz, a hő, a keverés és a szappan (amely a szálak között kenőanyagként hat) megnöveli a zsugorodás sebességét és mértékét. Többszöri mosás-szárítás után az anyag mérete megközelíti az egyensúlyi értéket, ettől kezdve nem fenyeget további zsugorodás.

A zsugorodás mértékét a fonal mérete, a fonás és a szövés módja, az anyag előélete is befolyásolja. A ruhagyárak néha beavatják az anyagot, hogy az otthoni mosás során legfeljebb 1 százaléknyit menjen csak össze.

Mielőtt változtatnánk a farmer hosszán, mossuk ki jól meleg, mosószeres vízben, öblítsük hideg vízzel, centrifugáljuk ki és szárítsuk meg. A kezelést legalább háromszor ismételjük meg. (-net)