Állatok géntérképe

Washington. Az emberi faj géntérképe a közelmúltban vált teljessé. Most a kutatók már a kutya, a csimpánz és a méhek genetikai készletének titkait fedik fel hasonló módon. Júniusban megkezdődik a kutya géntérképének összeállítása. A kutatók a boxert választották ki erre a célra, mivel azt tapasztalták, hogy a boxer génállományában – e fajta létezése óta – nagyon kevés változás történt, így jó referencia lesz a többi kutyatípushoz is. Mindenesetre a többi kutyatulajdonosnak sem kell aggódnia: a boxer után 10-20 más kutyafajta következik majd. A kutya géntérképének összeállítása nem csak a kutyabetegségek gyógyítása szempontjából fontos, hanem azért is, mert a kutya és az ember géntérképének összehasonlítása lehetővé teszi majd a hasonlóan és eltérően működő területek feltérképezését, s ezzel az emberi gének működésének még jobb megértését.

„Mihelyt képesek leszünk teljes egészében összehasonlítani a kutya és az ember géntérképét, a kutya még inkább számot tarthat majd az ember legjobb barátja címre” – mondta az emberi génkészlet kutatásával foglalkozó amerikai intézet, az NHGRI igazgatója, Francis Collins. A kutyáknak egyébként már eddig is sokat köszönhet az orvostudomány: a velük végzett kísérletek például segítettek a csontvelő-átültetések technikájának javításában, s a nagy gyógyszergyárak is sokszor használnak kutyákat különböző gyógyszerek hatásának kipróbálására.

Az amerikai kutatók mellesleg júniusra kirukkolnak a csimpánz géntérképével, júliusban pedig a méhekével is. Az első révén azt remélik, a kutatók végre megfejthetik a talányt, hogy egyes emberi betegségek, mint például az AIDS miért nem veszélyesek a csimpánzokra (holott a két faj génkészlete 98,8 százalékban azonos). A méhek génkészletének ismerete pedig a mezőgazdaság (a virágporbegyűjtésben játszott szerepük) és a méhek sajátos közösségi élete, társadalma miatt lehet fontos.