Áldozattá teheti az udvarlás a békákat

 Egy nemzetközi kutatócsoport kutatást végzett a témában, eredményeiket a Science című tudományos folyóiratban mutatták be.
   

A tungara békák (Physalaemus pustulosus) Közép- és Dél-Amerikában élnek. Minden éjjel a nőstényt hívó kiáltást hallatnak az otthonukként szolgáló tavakban.
   

Wouter Halfwerk, a panamai Smithonian Tropical Research Institute munkatársa és kollégái műanyag békákat helyeztek egy kis medencébe. A kísérletek során vagy csak a párzásra hívó hangot játszották le, vagy hullámokkal is kombinálták azt.
   

Eközben megfigyelték, hogyan reagálnak a békákkal táplálkozó denevérek (Trachops cirrhosus). Amint egy denevér közel repült, a tudósok felfüggesztették a jeleket - ugyanúgy, ahogy egy valódi béka tenné az állat megpillantásakor.
   

A denevérek jóval gyakrabban támadtak a műanyag békákra, amikor a hívóhangot hullámveréssel is kombinálták. A kutatók feltételezése szerint a denevérek az apró hullámokat echolokációs képességük segítségével észlelik - magas frekvenciájú hangokat bocsátanak ki, majd elemzik azok visszhangjait. További vizsgálatok ugyanis bebizonyították, hogy a hullámzó vízfelszín más jeleket közvetít, mint sima felszín.
   

Amikor a tudósok levéltakaró alá rejtették a békákat, a denevérek nem csaptak le, feltehetőleg mert a lomb lezárta az akusztikus jelek útját.
   

A fajtársak által keltett hullámokra a többi hím is reagál. Ha a jelet küldő hím közvetlen közelben van, társaik gyakran abbahagyják a brekegést és kiürítik léghólyagjukat. Valószínűleg felkészülnek arra, hogy elmeneküljenek vagy támadjanak - vélik a szakértők.