A "zsarnokgyík" apró unokatestvérét fedezték fel Walesben

A megkövesedett maradványokat 2014 tavaszán fedezte fel egy testvérpár, Nick és Rob Haningan, akik fosszíliák után kutatva Vale of Glamorgan megyében, Penarth közelében, a tengerparton, sziklaomlás után figyeltek fel a mészkőfalból kiálló csontokra - olvasható a PhysOrg hírportálon.    Az öt mészkőtömbből kiszabadított csontokat a Manchesteri és a Portsmouthi Egyetem, valamit a Walesi Nemzeti Múzeum kutatói vizsgálták. A csontváz egy ifjú dinoszauruszé volt, amely a triász végén vagy a jura időszak legelején élt. Aprócska, mindössze 50 centiméteres, hosszú farkú, kacsú és mozgékony állat két lábon közlekedett. Állkapcsában éles, hajlított, recés fogak sokasága sorakozott, ami arra utal, hogy ragadozóról van szó, a dinoszaurusz valószínűleg rovarokkal, apró emlősökkel és hüllőkkel táplálkozott.    A mészkőréteg, amelyből előkerültek a csontok, 201,3 millió éves, a jura legelején, a dinoszaurusz-kor hajnalán képződött. A walesi őshüllő így valószínűleg a világ legkorábbi jura kori dinoszauruszaihoz tartozott. A feltételezések szerint a Coelophysis dinoszaurusz nemmel volt rokonságban, amely a 203 millió és 196 millió évvel ezelőtti időszakban élt Észak-Amerikában, egyben a Tyrannosaurus rex távoli unokatestvére is lehetett.    Mint John Nudds, a Manchesteri Egyetem docense hangsúlyozta, ez a második dinoszaurusz, amely Wales területén előkerült.     "Nagyon ritka leletről van szó" - emelte ki a paleontológus. Ismertetése szerint a theropoda ("szörnylábú") dinoszauruszok nagyon gyorsan fejlődtek ki a jura időszak kezdetén, ám világszerte csupán néhány egyed megkövesedett maradványai kerültek elő. "A walesi fosszíliának köszönhetően sokkal többet megtudhatunk a theropodák evolúciójáról" - fejtegette John Nudds.    A fosszília vizsgálatai még folynak, s csak azok befejeztével kap nevet a parányi dinoszaurusz, amelynek maradványait a Walesi Nemzeti Múzeumban állítják majd ki.