A rántott töltött káposzta még Laci bácsit is meglepte

Négyszeres olimpiai bajnok, Oscar-díjas, Venesz-díjas mesterszakács, mestercukrász, az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend nagymestere. Ez Benke László, akit a legtöbben csak Laci bácsiként ismernek, hiszen így szokott bemutatkozni a rendszeresen jelentkező népszerű televíziós főzőcskéző műsorban.

Benke László a paksi Nemzetközi Gastroblues Fesztivál budapesti sajtóértekezleténSzőcs Hajnalka felvételeBenke László már egy évtizede házigazdája és zsűrielnöke a Pakson idén július 26. és július 2. között immár 14. alkalommal sorra kerülő Nemzetközi Gastroblues Fesztivál főzőversenyének. Ilyen minőségében vett részt a világsztárokat felvonultató fesztivált beharangozó budapesti sajtóértekezleten. Ott beszélgettünk a gastroblues hangulatáról, az ott szerzett évtizedes tapasztalatokról.

– Emberekkel találkozni mindig jóleső érzés, hát még ilyen helyen, ahol évente megjelenik egy-egy új stílus, új irányzat, a különböző vidékek képviselői bemutatják hagyományaikat, és olyan különlegességeket produkálnak, amivel meglepik még a szakembereket is. Nagyon örülök, hogy határon túlról is jönnek sokan a fesztiválra, hiszen így lesz teljes az asztaltársaság. Márpedig a fehér asztalnak van egy nagy varázsa, ez mindig a béke, a barátság szigete.

Milyen ételek jelennek meg a fesztiválon?

Állandóan bővül a kínálat. Először csak bográcsos ételek, a halfőzők voltak jelen, aztán jöttek a tálcás ételek, és hogy a háziasszonyok is bemutathassák tudásukat, ők süteményekkel léptek be a versenybe. Harmadik éve pedig már a művészek is főznek. A fellépés után maguk is odaállnak a fazékhoz, és egyedi ízekkel lepnek meg, ami számunkra is mindig nagy meglepetés, és szívet-lelket gyönyörködtető dolog.

Minden zenész hajlandó odaállni a fazék vagy a bogrács mellé?

Nem, de egy-egy csapaton belül mindig akad valaki, aki kedveli a főzést, és van, aki a zöldséget pucolja, a húst készíti, és akad, aki a doppingszert adja mindehhez, vagyis a paksi és szekszárdi borokat meg a söröket kínálja, no meg imádkozik, hogy jó legyen a vége.

A budapesti sajtótájékoztatón bemutatkozott a világhírű brit együttes, a Ten Years After két tagja. Ők is fognak főzni?

Valószínűleg igen. Ha leadják a receptet, hogy mit szeretnének főzni, a szerint mi beszerezzük a hozzávalókat, biztosítjuk számukra a nyersanyagot meg a bográcsot. Az egyedi fűszereket pedig mindenki magával hozza .

Ön itt elmondta, hogy a fesztiválon elsősorban az ősi magyar ételeket, a magyar ízeket igyekeznek feleleveníteni. Gondolom, a külföldi vendégművészek meg az új, érdekes ízeket hozzák magukkal.

Hogyne, természetes, hogy vannak új dolgok is, és nem csak a külföldiek részéről. A reggeli eligazításnál a zsűri mindig elmondja, hogy próbáljuk megőrizni a hagyományos ízeket. Gondolok itt arra, hogy például a pörkölt nem bír el egy kész fűszerkeveréket, egy pörköltbe nem illik curryt tenni, vagy olyan nyersanyagokat, amelyek nem oda valók. Aki ilyet tesz, az inkább mondja azt, hogy ilyen vagy olyan ragut készített, hogy ez az együttesnek a kedvence, de ne az ősi ételekre fogja rá, hogy ez pedig az.

Mi volt az az étel, ami a fesztiválon való évtizedes működése alatt a legjobban meglepte?

Például a rántott töltött káposzta. A töltelék be volt töltve, meg volt főzve, utána pedig ki volt rántva és bográcsban megsütve. Vagy készítettek töltött harcsát, ami ikrával-tejjel volt megtöltve, és ez volt a halászlének a betétje. Készítettek olyan halas ételt, hogy hal és káposzta volt rétegezve, majd a végén tejföllel nyakon öntve, és így volt összeforralva. Fantasztikus ízeket hoznak össze, és az ilyen egyedi kulináris dolgok mindig meglepik a zsűrit.

A neves zenészek közül kit említene, aki saját kezűleg készített valami különlegeset?

Talán Török Ádámot, a legendás Mini frontemberét említhetném, aki megnyerte a lecsófőző versenyt. Mert volt egy idő, amikor a lecsófőzés volt a menő.

Laci bácsinak, Benke László mesterszakácsnak mi a kedvenc étele?

Én alföldi gyerek vagyok, nekem a kedvencem a kemény lebbencs. Nem a töhöm, hanem a kemény lebbencs, ami úgy készül, mint a lebbencsleves, csak mire megfő, addigra nincs leve. És igazából nem is lebbencstésztából – csak mi hívjuk így –, hanem csuszatésztából készül. Megpirítva, pörköltalapra rátéve, zellerrel, sárgarépával, ne adj isten egy kis bacon szalonnával megturbózva, enyhén csípősen, lé nélkül. Egy jó köcsög pincehideg borral. Erre bármikor meghívom bármelyik olvasójukat, nem fog csalódni.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?