A pályaválasztást ne hagyjuk az utolsó pillanatra

Továbbtanulás, tanulmányi út, azonnali elhelyezkedés a munkaerőpiacon, saját vállalkozás indítása, vagy egyszerűen csak pár hónap semmittevés és a pályaválasztás elhalasztása – például ezek közül a lehetőségek közül lehet választani. Első ránézésre, még csak november lévén, korainak tűnhet a jövőn gondolkodni, és végleges döntést hozni. Csakhogy kevesen rendelkeznek azzal a csodás képességgel, hogy megfelelő időben gyors és világos elhatározásra jussanak. A diákokat ritkán ösztönzik és nevelik arra, hogy felelősségteljesen gondolkodjanak a jövőjükről, aminek aztán gyakran nem kívánatos következményei lehetnek.

Önvizsgálat és önismeret

A leendő foglalkozás és az arra felkészítő iskola kiválasztásakor elsősorban abból kellene kiindulni, hogy mi érdekel bennünket, mihez van tehetségünk. Ez alapos önismeretet feltételez, úgyhogy a pályaválasztást kezdhetjük egy kis önvizsgálattal. Szeretek tanulni? Nehézséget okoz az új ismeretek elsajátítása? Kommunikatív vagyok? Képes vagyok együttműködni másokkal? Van empátiám? Szeretem az állatokat? Művészlélek vagy műszaki beállítottságú vagyok? Egyfolytában szerelek valamit? Kreatív vagyok? Van valamilyen különleges képességem, készségem, tehetségem? Ehhez hasonló kérdések megválaszolása után már körvonalazódhat, hogy nagyjából melyik szakma illik hozzám. Ha az önelemzés nem eredményes, tanácsos segítséget kérni. A fiatalok elbeszélgethetnek a szüleikkel, a tanáraikkal, barátaikkal, szükség esetén pályaválasztási szaktanácsadóval vagy pszichológussal is konzultálhatnak. Célravezető lehet megcsinálni egy speciális személyiségtesztet – de ennek csak akkor van értelme, ha a feltett kérdésekre mindenki őszintén válaszol. Aki nem képes megtalálni a helyes válaszokat, annak jobban kell keresnie, a dolgot semmiképpen se ruházza át másokra.

A szülők szerepe

Mindenkinek saját magának kellene kialakítania a jövőképét. Sajnos, nem egyszer előfordul, hogy valaki csak azért választ bizonyos szakmát, mert a legjobb barátja is ott akar érvényesülni, vagyazért, mert nem akar ellentétbe kerülni a szüleivel. Egyes felnőttek a saját gyermekeiken keresztül szeretnék megélni vágyaikat és valóra váltani fiatalkori ambícióikat. Van példa arra is, hogy a családi hagyomány folytatását várják a gyereküktől, vagy azért beszélnek le valakit a kitippelt szakmáról, mert annak presztízse és bérezése nem felel meg az elképzeléseiknek. Egyes szülők úgy érezhetik, tinédzser fiuk, lányuk helytelenül dönt, és meg akarják óvni a kudarctól. „Ugyanakkor fontos lenne tudatosítani, hogy a szülő feladata nem ez, hiszen egész életén át nem tudja védelmezni gyermekét. Ha valakit folyamatosan védünk a kudarctól, olyan elvárás alakul ki benne, hogy ő eleve kudarcra van ítélve. A legnagyobb kincs, amit gyermekének adhat a szülő, hogy döntésében támogatja, ezáltal biztonságban érzi magát, bátrabban próbálkozik, keresgél, nagyobb az önbizalma, magasabb az önértékelése. Ezek azok a dolgok, amelyek sikeressé tehetnek valakit. Kudarc esetén pedig a szülő védőháló lehet, amely segít talpra állni” – magyarázta Lelkes Viktória pszichológus. Miután körvonalazódik, kihez milyen foglalkozás illik, és a jövőben mivel szeretne foglalkozni, mérlegelni kell a lehetőségeket, és azokat szembesíteni, majd összhangba kell hozni a célkitűzésekkel. A kitippelt szakmáról és az arra felkészítő oktatási intézményekről a lehető legtöbb információt kell begyűjteni, alapos piackutatást kell végezni.

Több szempont

A konkrét főiskola vagy egyetem kiválasztásakor több szempontot kell figyelembe venni. Sok család számára az egyik legfontosabb kritérium a pénz. Noha a közoktatás ingyenes, és a nappali tagozatos képzés hivatalosan díjmentes, a továbbtanulás rengeteg kiadással jár, nagyon megterheli a családi költségvetést, és a szükséges anyagiakat nem mindenki képes kigazdálkodni a szűkös családi kasszából. A költségek csökkenthetők például úgy, hogy megspórolják az útiköltséget és a kollégium árát – azaz a gyerek a lakhelyéhez legközelebbi iskolát választja. A következő fontos szempont az iskola presztízse, felszereltsége és a színvonala. Érdemes utánajárni, az egyes egyetemek milyen programokat, lehetőségeket kínálnak, lehet-e menni külföldre részképzésre, az elméleti képzés mellett a gyakorlatra is felkészítenek-e. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont, hogy van-e esély a bejutásra, miből van a felvételi vizsga, és az iskola elvégzése után van-e esély elhelyezkedni.

Ahol tehetségvizsga is van, oda korábban, esetenként még az idén postázni kell a jelentkezési lapokat, a legtöbb felsőoktatási intézménybe azonban csak jövőre kell jelentkezni. Mindenesetre a pályaválasztás kérdését nem tanácsos az utolsó pillanatra hagyni, érdemes már most mérlegelni a lehetőségeket. Mellékletünkben bemutatunk pár egyetemet, és bízunk benne, ezzel is útmutatóval szolgálunk a helyes döntés meghozásához.

A diákokat ritkán ösztönzik és nevelik arra, hogy felelősségteljesen gondolkodjanak a jövőjükről, aminek aztán gyakran nem kívánatos következményei lehetnek.