A pályaválasztás ne gályaválasztás legyen!

A legkiszolgáltatottabb helyzetben a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából a szakközépiskolák végzettjei vannak ČTK-felvétel Az ember gyermeke alighogy iskolapadba ül, éppen csak megtanul írni, olvasni, számolni, részt vesz pár gondtalan osztálykiránduláson, és máris pályaválasztásra kényszerül, a középiskolai jelentkezés ugyanis sok esetben meghatározza későbbi érvényesülési lehetőségeinket, elhelyezkedési esélyeinket. A megfelelő iskola kiválasztásakor számos szempontot ajánlott figyelembe venni. A leendő középiskolásoknak és szüleiknek nem utolsósorban azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy az adott iskola elvégzésével milyen eséllyel találhatnak munkát. Ügyelni kell arra is, a pályaválasztás lehetőleg ne gályaválasztás legyen.

Iskolából munkahivatalba

Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet (ÚIPS) legfrissebb, vagyis tavalyi adatai szerint 2005 szeptembere és 2006 májusa közt a frissen végzett középiskolások 14,5-5,8%-a volt állás nélkül. Szeptemberben mindig megugrik a pályakezdő állástalanok aránya, mivel a frissen végzettek tömege általában ekkor lepi el a munkahivatalokat. Májusra, mint a statisztika mutatja, számuk jelentősen, csaknem a harmadára csökkent, vagyis sokaknak közülük sikerült az elhelyezkedés.

Aránylag a legtöbb munkanélküli pályakezdő tavaly az érettségit nem adó középiskolák és a szaktanintézetek padsoraiból került ki, arányuk elérte a 14,2%-ot. A jelzett időszakban a szakközépiskolák növendékeinek megközelítőleg egytizede volt bejegyzett állástalan, a gimnáziumot végzetteknek csupán 3,3%-a. Egyrészt, nem véletlen, másrészt pedig megtévesztő, hogy a statisztikák szerint a legkevesebb munkanélkülit a gimnáziumok „termelik”. Mindez azzal magyarázható ugyanis, hogy a gimnazisták jelentős hányada továbbtanul, vagyis az álláskeresés problémájával nem közvetlenül a középiskola elvégzése után találkozik.

Hátrányban a szakközépiskolások

A munkanélküli abszolvensek száma 2005 szeptemberében elérte a 26,3 ezer, 2006 májusában a 14,9 ezer főt. Arányuk átlagban 5,7%-ot tett ki az összes állástalanhoz képest. A döntő többséget egyébként a csupán középiskolát végzettek képviselik, a friss diplomások pedig csak mindössze 11%-ot.

A kimutatások szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából a szakközépiskolák végzettjei vannak, arányuk az állástalan pályakezdők körében 36,2%-ot ért el. Az érettségit nem adó középiskolai képzésben részt vettek aránya 30,1%-ot, a szaktanintézetek növendékeié pedig 26%-ot tett ki. A legkedvezőbb pozícióval a volt gimnazisták dicsekedhetnek, a mindössze 7,7%-os jelenlétükkel.

A jelzett időszakban a legnagyobb arányban (62%) a szakmunkásképzők érettségit szerzett, volt növendékei találtak állást. A szakközépiskolák végzősei körében 56%-kal csökkent az állástalanok aránya. A munkanélküliek táborában az érettségit nem adó középiskolai képzésben részt vettek aránya 39%-kal csökkent.

Keleten a helyzet változatlan

Regionális megoszlásban a legtöbb pályakezdő munkanélkülit főként az ország keletebbre eső felében, a Kassai, az Eperjesi és a Besztercebányai kerületben jegyzik. A legkevesebbet a főváros körzetében. Az okok nyilvánvalóak, az elhelyezkedési esélyek a keleti régiókban huzamosabb ideje lényegesebben rosszabbak. A gimnáziumok növendékei közül az országos átlaghoz képest (3,3%) Besztercebánya és Kassa megyében kényszerülnek a legtöbben (4,5%) állástalanként kezdeni. A szakközépiskolák végzettjei szintén a Besztercebányai kerületben tudnak a legnehezebben elhelyezkedni. (-cz-e)