A családdal kapcsolatos kérdések iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg a társadalomban. Mindannyian családban élünk vagy szeretnénk élni, és mindenkinek van elképzelése, véleménye a családról. Azt is mondhatnánk, hogy családi kérdésekben mindenki illetékes.
A mai család
A mai család helyzetével kapcsolatban szociológiai szempontból a következő kérdések a legfontosabbak:
a család mint érték,
a nők szociális-gazdasági helyzetének változása,
a családi élet felgyorsulása,
a család gazdasági funkciójának növekedése,
a családi élet demokratizálódása.
A család mint érték
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek többsége a családot és a családi életet a legfontosabb értékek közé sorolja. ĺgy van ez az idősebbek és a fiatalok korcsoportjaiban, a falvakban és a városokban, a lakosság úgyszólván minden rétegében. Minden bizonynyal az is szerepet játszik ebben, hogy a mai családokban egyre ritkábbak a harmonikus kapcsolatok, mégpedig mind a házaspárok, mind a szülők és a gyermekek között.
Változások a nők helyzetében
Itt főleg a következő három tény érdemel figyelmet. Lényegesen megnőtt a nők gazdasági aktivitása. Nálunk a dolgozók 46 százaléka nő. Úgy látszik, ebben a viszonylatban már elértük a maximumot. Legalábbis ami a számbeliséget illeti. A gazdasági aktivitással azonban közvetlenül összefügg a műveltségi színvonal emelkedése is. A lányok arányos képviselete a közép- és főiskolákon ismert és gyakran hangoztatott tény. Persze az elnőiesedés gondokkal is jár néhány ágazatban, például az oktatás- és az egészségügyben. A mai házasságok nagyjából 18 százalékában a feleségnek magasabb képzettsége van, mint a férjnek. A harmadik fontos jelenség: növekedik a nők társadalmi aktivitása, ami többek között a tömegszervezetekben és a kulturális intézményekben mutatkozik meg.
A családi élet jellege
A családi élet felgyorsulását több jelenség bizonyítja. Ismeretes, hogy a múlthoz viszonyítva a mai fiatalok korábban kötnek házasságot, a lányok többnyire 20-21, a fiúk 23-24 éves korukban. Rendszerint nem sokkal a házasságkötés után megérkezik az első gyermek. Majd hamarosan a második... A szülések közötti idő lerövidülése és a kétgyermekes családmodell elterjedése kétségkívül összefüggésben áll a nők munkavállalásával, de előfordulhatnak egyéb tényezők is. Sajnos, lerövidült a család fennmaradásának átlagos ideje is. Mintha a mai fiatalok másképp értelmeznék a házasságot, hajlamosak arra, hogy „próbaházasságnak” tartsák. Ha nem felel meg vágyaiknak és elképzeléseiknek, nincs probléma: elválnak, és nem sokat törődnek a gyerekekkel. Száz házasságból megközelítőleg harminc végződik nálunk válással. Évente 20 ezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik a házastársak válása miatt gyakorlatilag elvesztik egyik szülőjüket. Az esetek 64 százalékában a nők a válás kezdeményezői.
Fontosabb az anyagi helyzet
A felmérések eredményei többnyire azt mutatják, hogy a szülők nagyobb súlyt helyeznek a család gazdasági funkciójára, ugyanakkor a többi funkciót (nevelési, érzelmi stb.) kevésbé tartják fontosnak. A házastársak arra törekszenek, hogy minél jobban megalapozzák a család anyagi helyzetét, minél jobb legyen a család ellátottsága, minél magasabb az életszínvonal.
Demokratizálódás
A családi élet demokratizálódása egyrészt a házastársak közötti kapcsolatokban, másrészt a szülők és a gyermekek viszonyában is megmutatkozik. A partnerek közötti demokratikusabb viszony feltétlen összefügg a nők társadalmi-gazdasági emancipációjával. A szülők és a gyermekek közötti kapcsolat demokratizálódása nem utolsósorban annak következménye, hogy kissé háttérbe szorul a család nevelési funkciója.
Az elmondottak természetesen nemcsak hazai sajátosságok. Hasonló jelenségekkel más országokban és a világ más részein is találkozhatunk. Nemrég olvastam egy hivatalos statisztikai kimutatást, mely az utóbbi években az Egyesült Államokban is több meglepő dologra hívta fel a társadalom figyelmét, melynek továbbra is a család a legfontosabb intézménye, de bizonyos új jelenségek a róla alkotott elképzelések és vélemények változását jelzik. Növekszik például a hajadonok száma. 1993-ban 20-24 éves lányok 56 százaléka nem volt férjnél az USA-ban. 1990-hez viszonyítva háromszorosára nőtt a házasságkötések nélkül együtt élő fiatal párok száma. Becslések szerint az utóbbi években kötött házasságok közel 50 százaléka végződik válással, s a mai újszülöttek fele nő majd fel csonka családban. A 18 év alatti gyerekek egyötöde él olyan családban, amelyből hiányzik az apa. Amerikában is növekszik a munkavállaló nők száma (a férjezetteknek is több mint az 50 százaléka van állásban). Régebben a sok gyerek volt jellemző az amerikai családokra. Manapság egyre több a kétgyermekes család. 1996-ban a gyermekek 18 százaléka született házasságon kívül. A fiatalok ugyancsak korábban kötnek házasságot, és egyre több fiatal házasság végződik válással. Az USA-ban évente több mint egymillió gyermeket sújt a szülő válása. A születések számát nemcsak a terjedő fogamzásgátlás, hanem a terhesség művi megszakításának lehetősége is csökkenti.
A család és a családi élet szóban forgó változásai nemcsak a házastársakat, a szülőket és a gyermekeket, hanem a társadalmat is érintik. És egyre több gondot okoznak az orvosoknak, a jogászoknak, a közgazdászoknak, a nevelőknek, a pedagógusoknak, a pszichológusoknak és mindazoknak a szakembereknek, akik igyekeznek elősegíteni a kialakuló társadalmi problémák megoldását. Sajnos a családdal kapcsolatban is az a helyzet, mint a társadalmi élet több más területével, hogy a gyakorlat megelőzte, sőt meglepte a tudományt.
A szerző gyakorló pedagógus
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.