Washington. Már az anyaméhben sem lehet fenékig tejföl az élet, legalábbis erre utalnak azok az ultrahangos felvételek, amelyek révén egy amerikai kutatónak először sikerült megörökíteni a magzatok „sírását”. Eddig is ismert volt az, hogy a magzatok reagálnak a külső zajokra, az anya szívverésére, hallják a zenét.
A magzat már az anyaméhben is sír?
Washington. Már az anyaméhben sem lehet fenékig tejföl az élet, legalábbis erre utalnak azok az ultrahangos felvételek, amelyek révén egy amerikai kutatónak először sikerült megörökíteni a magzatok „sírását”. Eddig is ismert volt az, hogy a magzatok reagálnak a külső zajokra, az anya szívverésére, hallják a zenét. Ám Jeannine L. Gingras arra jött rá: erős külső hanghatásokra akár „sírva is fakadhatnak”. A pici kezdetben fészkelődik, sóhajtozik, s ha sokáig hallja a számára kellemetlen hangokat, behunyja a szemeit, és „rázendít”, legalábbis arcmimikája olyan, mint egy ordító csecsemőé.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.