A LEGÚJABB STĺLUSIRÁNYZATOK

Milyen is a mai amerikai Ms. és Mr. – tehát korunk tipikus amerikai hölgye és férfija? Őket nevezik „geekeknek”, s jellemző rájuk, hogy gazdagok, sportosak és a technológiák lelkes hívei. Az Egyesült Államokban jelenleg a majd 280 milliós lakosságból kb. 26 millióra teszik a számukat. 60 százalékuk évi 60 ezer dollárnál többet keres, s szinte kivétel nélkül felsőfokú végzettségű. Közülük a 18–24 év közöttiek részaránya csak 13 százalék, viszont a techbarátok többségének kora meghaladja a 35 évet. A geek jellemzője: használja az internetet, van személyi számítógépe és legalább két egyéb hitech „szerkentyűje”.

A geek fehér bőrű (90 százalékuk), de ez mellékes kérdés. Nem mellékes viszont, hogy 80 százalékuknak saját otthonuk – házuk, lakásuk – van. Azért nem lógnak állandóan a számítógépen, sokat sportolnak, az amerikai korosztályi átlag felett. Másik jellemző időtöltésük az utazás. Ezen kívül rendszeresen és sokat olvasnak lapokat. A legnépszerűbb tévésorozatokat válogatva nézik, kedvencük az Ally McBeal vagy a Szex és New York típusúak, olyanok, amelyekben a szex is fellelhető némiképp, valamint a fiatal társaságok laza kalandjairól szóló filmes beszámolók.

A geek moziba is jár, egy felmérés szerint negyedük havonta egyszer eljut valamelyik filmszínházba. Kisebbségük dohányzik, nagyobb részük viszont szeret szeszes italt fogyasztani.

A neten passzióból kezd szörfölni, s ez a passzió gyakori időtöltésként legalább a felüknél megmarad. Rendszeresen e-maileznek. 42 százalékuknak otthoni faxa, 32 százalékuknak házimozija is van.

Amerikában kedvenc lapjai közé tartoznak a férfimagazinok, a PC-szaklapok, a síeléssel és futással kiemelten foglalkozó sportmagazinok és a gazdasági körök vezető lapja, a The Wall Street Journal.

A sportlapok kapcsán érdemel említést, hogy sokuk télen snowboardozik, nyáron pedig mélytengeri búvárkodással foglalkozik, de imádják a vadvízi evezést, a sílesiklást, a golfot is, s nem csupán nézői a harci sportoknak és a hokinak sem. Sokuknak az aerobik is kedvenc időtöltése.

Nem kevesen foglalkoznak szobrászkodással, sokat járnak rockkoncertre, múzeumokba, biliárdozni. Még a sakkozás is elég tipikus időtöltésük. Hetven százalékuk az elmúlt egy év során vett könyvet, 53 százalékuk rendszeresen olvas. A tőzsdén is sakkoznak, tartanak értékpapírokat, bújják a részvényelemzéseket, és szívesen hallgatják a befektetési tanácsokat. Bankkártyájuknak is a legtöbb szolgáltatást kínálókat választják.

Érdekesség: kedvenc háziállatuk között vannak a trópusi halak, 18 százalék tart ilyet.

A „csoport” tagjainak kétharmada házas, de több mint felének nincs gyereke. A geek nagyobb része az Egyesült Államok déli részében él, ott is 21 százalékuk a Csendes-óceán partjának térségében. Többségük (51 százalék) választott lakóhelye a külváros, belvárosban 33 százalék lakik.

Fontos részlet: 24 százalékuk nem vezető állásban, hanem valamilyen adminisztratív munkakörben, technikusi minőségben dolgozik. Ugyanakkor kétharmaduk vállalkozó és vezető. (she)

Bobók: a világ új elitje

Amerikában a kilencvenes években jelentek meg, ma már pedig úgy beszélnek róluk, mint a fejlett országok társadalmának tipikus jelenségéről. Ők a bobók. A bobo, a bourgeois-bohém rövidítése. Az első bé betűs szótag azt jelenti, hogy iszonyatosan gazdagok, a második, hogy ezt a körülményt a bohém életformával ellensúlyozzák – lázadnak, mást csinálnak, mint az újgazdagok netán nagyszüleik, akik szintén gazdagok voltak. Kultúrájukat a kapitalizmus kritikájának kerülő útján szerezték – híres egyetemeken, illetve az ott tanító jeles, ám baloldali professzoroktól – aztán a tudáselit részévé transzformálódtak, évi 500 ezer és pár millió között keresnek, és most rossz a lelkiismeretük: nem ezt tanulták, polcaikon nem erről szólnak a könyvek. Még él bennük a hatvannyolcas mozgalmak által ébresztett társadalmi érzékenység, aminek következtében nehezen viselik a hipergazdagok és a tengődők. David Brooks róluk írta mulatságos (ám tanulságos) könyvét: Bobos in Paradise. (New York, 2000.)

A bobók elsősorban lazák és liberálisok: ha csak lehet, nem kötnek nyakkendőt, a tolerancia és a szabadelvűség hívei, de munkaetikájuk, szorgalmuk megkülönbözteti őket a kapucsínószürcsölgető bohémektől. A bobók mindeközben ugyanis két lábbal állnak a földön: keményen dolgoznak, és vállalkozó szelleműek. Egyesítik magukban a 60-as évek liberális értékeit és a 80-as évek vállalkozó szellemét. Az ellenkultúra és a nyakkendős üzleti világ találkozásánál helyezkednek el, a két világ legjobb értékeivel. Ahogy ők nevezik magukat, humán materialisták vagy empatikus hedonisták.

A bobók megőrizték ‘68 elképzeléseit. Sokuk jógázik, vegetáriánus, biciklin megy munkába. Nagy részük elkötelezett környezetvédő. Egy bobó valószínűleg a demokratákra, illetve liberálisokra szavaz, de ez korántsem jelenti azt, hogy baloldali.

Vannak idoljaik: Bill Gates, Jeff Bezos, az Amazon.com főnöke, Lou Reed énekes, a 2002-ben elhunyt Stephen Jay Gould, paleontológus, evolúcióbiológus, David Geffen médiamogul.

Külön kategóriát alkotnak a filmsztárok és sportolók, akik számára a bobo életforma propagálása jó esély arra, hogy saját népszerűségüket növeljék.

Ismert bobók:

Bill Gates – a Microsoft vezetője, a világ leggazdagabb embere

Bill Clinton – amerikai exelnök

Tony Blair – brit kormányfő

Hugh Grant – brit színész

Richard Gere – amerikai színész (i-dex, no)