A legkártékonyabbak

A Human Events című konzervatív hetilap kérésére állított listára minden zsűritag több könyvet is jelölhetett, és amelyiket az első helyre tette, az kapott 10 pontot, a második helyezettnek 9 pont járt és így tovább. Marxnak és Engelsnek a világot „kísértetként bejáró“ könyve 74 ponttal toronymagasan verte a Top Ten mezőnyét, melyben az ezüstérem Adolf Hitler Mein Kampfjának jutott, alig megelőzve Mao Ce-tung kínai elnök „Kis piros könyvét“ (38 pont), amely az 1960-as években a kínai „nagy kulturális forradalomnak“, de a nyugati radikális diákoknak is bibliája volt.

Negyedik Alfred Kinsey A férfiak szexuális viselkedése című műve (37 pont), amely 1948-ban egész Amerikát sokkolta. A szexológia megalapítója ma is „közellenségnek“ számít az USA konzervatív köreiben: amikor tavaly ősszel bemutatták az életéről szóló filmet Liam Neeson főszereplésével, számos amerikai keresztény fundamentalista szervezet a film bojkottjára szólított fel. Az 5. hely az amerikai John Dewey-nek jutott, akinek legnagyobb „bűne“ az 1916-ban megjelent Demokrácia és nevelés című műve (36 pont), amely szigorú, magolós rendszerű iskola helyett a gondolkodásra való nevelést részesítette előnyben.

Marx önállóan is bejutott az „elitbe”, a 6. helyen A tőkével (31 pont), őt Betty Friedan, az amerikai feminizmus élharcosa követi 1963-ban megjelent A misztikus nőiség című munkájával (30 pont). Friedan volt az, aki a nőket az anyaságra és háztartásbeliségre korlátozó szerepkört „kényelmes koncentrációs tábornak” nevezte.

Auguste Comte A pozitív filozófia útja című hatkötetes, a történetírást alapjaiban megváltoztató, 1830 és 1842 között született műve (28 pont) érdemelte ki a lista 8. helyét. Friedrich Nietzsche sem kerülhette el sorsát: 9. lett a Túl jón és rosszon című könyve (28 pont), amelyben megalkotta az olyan „emberfeletti ember” fogalmát, aki túllép a korábbi, vallási ihletésű erkölcsi törvényeken, és fő mozgatóereje a hatalomvágy.

A lista a múlt század egyik közgazdasági alapművel, John Maynard Keynes A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című, 1936-ban kiadott könyvével zárul (23 pont), amely alapja lett Franklin D. Roosevelt elnök államkapitalista „New Deal” politikájának.

A jelöltek között is akadtak szép számmal olyan könyvek, amelyek egy-egy nemzedék kötelező olvasmányai voltak világszerte, és amelyeket máskor is szívesen tettek már indexre. Vlagyimir Iljics Lenin Mi a teendő?-je „jó társaságba került” Charles Darwin sokszor bálványozott és még többször elátkozott A fajok eredete, Sigmund Freud Bevezetés a pszichoanalízisbe és Georges Sorel, az anarcho-szindikalizmus atyja Gondolatok az erőszakról című műveivel. (mti)