A leépüléshez a magányon és az ingerszegény környezeten át vezet az út

Nem szabad az időseket kirekeszteni a társasági életből, a kapcsolatteremtésből, nem szabad őket magukra hagyni! A magány, az ingerszegény környezet a legbiztosabb út a leépülés felé.

Egy kis anatómia

Az emberi agy térfogata kb. 1650 cm3, tömege 1,5 kg. Ezer milliárd idegsejt, vagyis neuron alkotja. Az idegsejtek magasan specializált sejtek, s még a táplálék felvételére is képtelenek. Ezért a gliasejtek táplálják, támogatják őket. 1 neuronra átlagosan 10 gliasejt jut. A tudomány mai állása szerint a gliasejtek is hozzájárulnak az információk feldolgozásához és átviteléhez. Összességében szuperszámítógépként tekinthetünk e nagy mennyiségű sejtegyüttesre. A legkisebb neuronok csupán 4 mikron nagyságúak, viszont a legnagyobbak elérik akár a 130 mikrométert is. A sejtből kiálló nyúlványokat dendriteknek nevezzük, melyek az ingerületet szállítják az idegsejt belsejébe. Ezzel ellentétben az idegsejtből csupán egyetlen erős idegszál, axon indul ki. Az idegsejtek érintkezési felülete, ahol az információátvitel történik, a szinapszis. A legújabb kutatások szerint agyunkban állandóan újabb és újabb idegsejtek képződnek. Ezek újabb ismereteket, feladatokat látnak el, bővítik a memóriát, ennek köszönhető, hogy agyunk idősebb korban is képes új információkat befogadni és raktározni. És mégis valamiféle fekete dobozról beszélünk, ahol ismerjük a belépő kérdést és a kilépő választ, csak azt nem tudjuk, hogy bent valójában mi is történik.

Tények, ismeretek

Az olvasás és az írás más-más ideghálózatot vesz igénybe.

A nyelvtanulás a kognitív (elemző és felsőbb idegi tevékenység) képességeket és a memóriát fejleszti, sőt új gondolatokkal is gazdagít.

Emlékeinkben nem csupán múltbeli cselekedeteink összegződnek! Nagyon fontos az is, hogy mit gondolunk, mit hiszünk, másokról mit hallottunk.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"249117","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"340","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Emlékeink általában erősebben rögzülnek, ha érzelmek is társulnak a szerzett információhoz.

Mentális állapotunk a nap folyamán ciklikusan változik, ezt nevezzük cirkadián ritmusnak. Agyműködésünket az alvás-ébrenlét ritmus vezérli. A ciklus tetőpontja az a hiperaktív állapot, amikor agyunk teli van világos, kreatív gondolatokkal, mélypontja pedig a legmélyebb alvás időszaka, amikor még csak nem is álmodunk.

Aki rosszul alszik, nehezen tudja megjegyezni, amit napközben tanult. Érzelmileg labilissá válik, rossz döntéseket hozhat, megromolhat az egészsége (cukorbetegség, elhízás, stressz, gyomorfekély).

Alvás közben agyunk szelektál, kidobja a felesleges információt.

Energiaszintünk hajnali 4 órakor megemelkedik, függetlenül attól, hogy mennyit aludtunk. Nagy valószínűséggel friss emlékeink nyomai alvás közben rögzülnek.

Agyunk egyik fontos központja, a hippokampusz gyűjti össze, osztályozza, majd küldi szét a beérkezett információkat a hosszú távú memóriába.

Az alvás ciklikusan ismétlődő 5 fázisra osztható: szendergés – elalvás, csituló agyi hullámtevékenységgel – mély alvásba zuhanás – a mély alvás fázisa – a REM fázis élénk álmokkal.

A REM fázis kulcsfontosságú az emléknyomok rendszerezése és a hosszú távú memória működése szempontjából.

Valószínű, hogy álomképeinkben az agy a nap eseményeit dolgozza fel, de az is elképzelhető, hogy az idegsejtek véletlenszerű kisülései váltják ki az álmokat.

Az érzelmek látható, fizikai változásokban nyilvánulnak meg: az izmok összehúzódnak, megfeszülnek, a véredények kitágulnak, megváltozik a mimikai izmok működése.

A tudomány szerint az alapvető érzelem a félelem, a düh, a szomorúság és az öröm. Egyes kutatók még a meglepetést, az undort és a szerelmet is ide sorolják, amivel heves tudományos vitákat

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"249118","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

váltanak ki.

Az érzelmek elősegítik az emléknyomok kialakulását és rögződését.

Agyunk túlérzékenysége a negatív érzelmek iránt az emberi faj korai időszakából származik: a félelem, a szorongás, a düh felkészített bennünket a harcra vagy a menekülésre. A negatív érzelmek aktiválják a vegetatív idegrendszert, stresszhormon, vagyis adrenalin termelődik, felgyorsul a szívritmus, megemelkedik a vérnyomás, szervezetünk készültségi állapotba kerül.

A depresszió a szomorúság egyik tünetegyüttese: állandó lehangoltság, ürességérzés, örömtelenség, elesettség, bűntudat, energia nélküli állapot. A neurotranszmitter-háztartás (az agyi ingerületátvivő szerves molekulák összessége) egyre nagyobb területet érintő zavara. Mágneses rezonanciás vizsgálattal (MRI) kimutatható a hipokampusz kisebb mérete.

Elménk számára egyaránt fontos az ösztönös megérzés, az intuíció, a tudatosság, a józan ítélőképesség.

A legnagyobb energiafogyasztó

Agyunk 60%-át a fehérállomány, vagyis az axonok, 40%-át a szürkeállomány, vagyis a neuronok alkotják.

Szervezetünk egyik legnagyobb energiafogyasztója, az oxigén és a glükóz ötödét használja fel. A vérkeringés 20%-a az agyat táplálja.

Az idegsejtek akár 100 évnél is tovább élhetnek és működhetnek.

A nagyagy tömegének 76%-át a kéregállomány (idegsejtek) teszi ki. Ez a magasabb rendű működések, az érzelem, a kreatív gondolkodás, a parancsok és a nyelvhasználat központja.

Elménk minden feladatot erőpróbaként kezel, így rejtvények, fejtörők, agytorna révén sokat tudhatunk meg működéséről, sőt karbantartásáról és „újrahuzalozásáról”.

Az idegsejtek jelei legalább 10, olykor 40 km-es óránkénti sebességgel (18-20 m/s) terjednek.

Születésünktől rengeteg új élményt kell feldolgoznia. Így a kialakult idegsejthálózatok állandóan küzdenek a fennmaradásért.

Az emberiség 2/3-ának 85-115 közötti az intelligenciahányadosa (IQ).

Az IQ, a szókincs nagyságáról, a mechanikai-technikai megértés szintjéről és a számtani képességekről informáló q faktor nem a lexikális tudás fokmérője, hanem az idegműködés hatékonyságáról ad információt.

Az érzékszervekből érkező jelek feldolgozásával agyunk elképzelést és véleményt formál a világ dolgairól, felméri a helyzetet és válaszreakciókat indít el. Tapasztalatainkat pedig emléknyomok formájában megőrzi. Ezek az információk jelentős mértékben befolyásolják gondolatainkat, érzelmeinket, egész személyiségünket.

Megváltozik a személyiség

A személyiség időskori megváltozását és a kognitív képességek romlását nem lehet csupán az agysejtek pusztulására fogni. Lényeges, hogy a pusztulás milyen sejttípusokat érint, s hogy a sejtek kapcsolatrendszere miként változik. Itt a hírvivő információs molekulák (neurotranszmitterek) biokémiai változásai, a szinapszisok (idegsejtek kapcsolódási felületei) hatékonyságának, érzékenységének csökkenése is hozzájárulnak a leépüléshez.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"249120","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"413","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Mi a megoldás?

Fontos, hogy az idős ember rendszeresen látogassa a hasonló korú közösségeket, beszélgessen. Fejtörőkkel, rejtvényekkel munkára lehet bírni az agyat és fejleszteni lehet tevékenységét. Ha a test egészségi állapota megengedi, aktívan vegyen részt közösségi tevékenységekben: írjon, fessen, rajzoljon, színdarabban játsszon, irodalmi művet olvasson fel, hallgasson zenét, énekeljen, kézimunkázzon, kiránduljon, neveljen állatot. Mindenféle mozgás ajánlott: tánc, séta, turisztika, gyógytorna stb. Fontos, hogy a testi fájdalmakat kezelje, szüntesse meg, s biztosított legyen a szociális és egészségügyi háttér. Időskorban se zárkózzunk el az új barátságok lehetősége elől. Szerezzünk pozitív élményeket! Rendkívül fontos szerepet játszik a család, a rokonok, a barátok, az évfolyamtársak és a gondozó személyzet empátiája. Az agy és a test karbantartása a recept a lelki frissesség és teljesítmény megőrzésére előrehaladott korban is. Egyes kutatások szerint a testi és a szellemi gyakorlatok bizonyos mértékig képesek kompenzálni a degeneratív agybetegségek okozta idegsejtelhalást (Alzheimer-kór). El kell kerülni a depressziót, de ha már megjelent, kezelni kell, mert lehetőséget ad az új neuronok képződésére. Fontos az is, hogy az új neuronok beépülhessenek, csatlakozhassanak az agysejtek hálózatához. Az új neuronok segítségével az agy új trükköket tanulhat meg, így új feladatokat is el tud látni. Hatására jelentősen javul az életminőség, megnő az önbizalom, az elégedettség és az örömérzet.

Fontos szerepet tölt be az étkezés. Az alacsony koleszterintartalmú ételek például lassítják az erek érelmeszesedését, a telítetlen zsírsavak pedig jótékonyan hatnak a koleszterin körforgására. Értágító növényi hatóanyagok (páfrányfenyő-kivonat), továbbá az antioxidánsok (vörösbor, vasbor, fekete és kék színű gyümölcsök) rendkívül jó hatással vannak az agy tevékenységére.

Dr. Balázs Tibor

A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa