<p>A korai emlősök sokféleségét bizonyítják tudósok szerint azok a 160 millió éves fosszíliák, amelyekről a Science című tudományos folyóirat friss számában jelent meg két tanulmány.</p>
A korai emlősök sokféleségét bizonyítja két 160 millió éves fosszília
A pekingi Természetrajzi Múzeum és a Chicagói Egyetem kutatói szerint a leletek bizonyítják, hogy az emlősök már fejlődésük korai szakaszában is számtalan különböző környezeti tényezőhöz tudtak alkalmazkodni.
Kína Belső-Mongólia részén találtak 2011-ben az Agilodocodon scansorius elnevezésű állatfaj maradványaira, amely a világ ma ismert legősibb, fán élő emlősfaja volt. Az állatfaj a fáramászáshoz kifejlesztett karmokkal, és a fanedvek kinyerésére alkalmas fogazattal rendelkezett, testsúlya alig 40 gramm volt.
A másik faj a Docofossor brachydactylus, amelynek maradványaira az észak-kínai Hopej tartományban találtak rá 2012-ben. Az állat a ma ismert legkorábbi földalatti emlős, amely több adottságában - így a lapátszerű mancsaiban - is meglepően hasonlít a mai afrikai aranyvakondfélékre. Az állat mindössze 9 centiméter hosszú és 17 gramm súlyú lehetett.
A két faj a kihalt docodonta emlősök rendjéhez tartozott, és olyan megkülönböztető csontvázjellemzőkkel is rendelkeztek, amelyek emlékeztetnek a ma élő emlősökben található gének által alakított fejlődési mintákra. A tudósok ebből arra következtetnek, hogy ezek a örökléstani minták a modern emlősök előtt is elterjedtek voltak.
"Tudjuk, hogy a modern emlősök rendkívül sokfélék, azonban az ismeretlen volt mindezidáig, hogy a korai emlősök is hasonló sokszínűséget tudtak kialakítani" - mondta el Zhe-Xi Luo, a Chicagói Egyetem tanára, a két tanulmány szerzőinek egyike. Hozzátette: az új leletek segítettek bizonyítani, hogy a dinoszauruszok nem dominálták olyan mértékben a földtörténeti másodkort, mint ahogy azt eddig gondolták.
Korábban tudományos berkekben úgy tartották, a dinoszauruszok uralta korban a korlátozott lehetőségek miatt az emlősök körében nem alakult ki nagymértékű sokféleség, azonban az elmúlt években feltárt jelentős mennyiségű lelet - köztük a Luo és kollégái által 2006-ban leírt korai úszó és halevő Castorocauda elnevezésű emlősfaj - megkérdőjelezték ezt az álláspontot.
"A korai emlősök ugyanolyan sokszínűek voltak a táplálkozás és a helyváltoztatás módja terén, mint a modern emlősök. A mai emlősök sikerének alapjai már nagyon régen le lettek fektetve" - hangsúlyozta Luo.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.