A halálos szenvedély rabságában

Míg korábban a cigarettázást elsősorban „férfias” szokásnak tartották, napjainkban már ezen a téren is megtörtént az emancipáció, hiszen a szebbik nem képviselői közül is egyre többen gyújtanak rá, s nemcsak a lakásban vagy a kávéházban, hanem az utcán is, ami két-három évtizeddel ezelőtt tájainkon kisebb megbotránkozást keltett volna. A dohányzás ártalmairól és az egészségre káros következményeiről milliónyi cikket, tanulmányt, sőt könyvet írtak az elmúlt 50 esztendőben. A hatvanas évektől kezdve egyre nagyobb méreteket öltő dohányzásellenes kampány indult el az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a statisztikák tükrében riasztó kép bontakozott ki a szakemberek előtt a népesség egészségi állapotáról. A beható vizsgálatok szoros összefüggést tártak fel jó néhány betegség kialakulása és a rendszeres dohányzás között. A légúti megbetegedések mellett elsősorban a keringési rendszer zavarait, a szívinfarktust, az agyvérzést, a különböző szervekben jelentkező rákos sejtburjánzásokat említhetjük, de az idegrendszeri panaszok, az emésztési zavarok és az anyagcsere-problémák egy része is kapcsolatba hozható ezzel a káros szenvedéllyel. Sajnos ezek a riasztó tények sem győzik meg legtöbbször a dohányosokat, hogy felhagyjanak a füstölés élvezetével.

Egy magyarországi felmérés szerint jelenleg 100 felnőtt közül 34 rendszeresen dohányzik. Ez az arány szinte megegyezik azzal, amelyet az Egyesült Államokban 1989-ben mértek. Ott azonban az elmúlt 12 évben, a masszív dohányzásellenes kampánynak is köszönhetően, sikerült ezt az értéket 23 százalékra csökkenteni, míg Magyarországon – amely Európában listavezetőnek számít a dohányzás terén – különösen a fiatalabbak körében emelkedik a dohányosok aránya. 1995-ben a 18-24 éves nők alig egynegyede cigarettázott, ma viszont már 42 százalékuk füstöl rendszeresen. Az ebbe a korcsoportba tartozó férfiak körében is emelkedés figyelhető meg, ha nem is olyan drasztikus mértékben. Jelenleg a 30 évesnél fiatalabb magyar férfiak 41 százaléka dohányzik. Az idősebb korosztályokban a nemdohányzók aránya általában emelkedő tendenciát mutat, de ez csak részben magyarázható a káros szenvedély abbahagyásával és a bölcs belátással, inkább arról van szó, hogy a cigarettázók jelentős hányada idő előtt távozik az élők sorából. A felmérés azt is igazolta, hogy a megkérdezett dohányosok túlnyomó többsége (kb. 97 százalék) tisztában van a dohányzás káros következményeivel, hallott vagy olvasott erről, sőt 48 százalékuk már megpróbált leszokni róla. Ezért is megdöbbentő, hogy Magyarországon évente kb. 30 ezer ember halála hozható összefüggésbe a dohányzással. S noha még mindig a férfiak vannak többségben, arányuk már csak 54 százalék.

Magyarország a listavezető

Ha a dohányzás okozta daganatos betegségekben meghaltak számát 100 ezer lakosra kivetítve szemléltetjük, akkor a következő sorrend alakul ki Európában:

1. Magyarország – 288

2. Skócia – 233

3. Szlovénia – 218

4. Lengyelország – 217

5. Hollandia – 200

6. Egyesült Királyság – 199