A fáraók világa Bécsben

A tárlat szeptember 28-ig látogatható a bécsi Völkerkunde Múzeumban (Heldenplatz). Utána a kiállítást visszaviszik az Egyesült Államokba. A bécsi kiállítás honlapja a www.tut.khm.at címen érhető el.Reuters-felvételekA tárlat, amelyre már a megnyitó előtt rekordszámú – 50 ezer – jegy fogyott el, vasárnaptól hat hónapon át tekinthető meg az osztrák fővárosban. A kiállítás a National Geographic Society második olyan rendezvénye, amelyet Tutanhamon kincseinek és az ókori egyiptomi kultúrának szenteltek. A bécsi tárlat a Kunsthistorisches Museum és az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács együttműködésével jött létre.

Tutanhamon, a XVIII. dinasztia 12. fáraója, valószínűleg IV. Amenhotep (Ehnaton) és másodfelesége, Kia királyné fia. Nyolc–kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába.

Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter angol régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel.

Wilfried Seipel, a bécsi Kunsthistorisches Museum igazgatója szerint az évezredek során e tárgyak mit sem veszítettek varázsukból. A jelképek nyelve érthető a ma embere számára is, akit a kiállítás a régmúlt időkbe repít vissza. Nem az arany ragyogása, a legfontosabb, hanem az a kultúra, amelynek az írást, a naptárt, a társadalmi létet szabályozó erkölcsi normákat köszönhetjük. A kiállítás megszervezése – mint mondta – meglehetősen sokba került, de a rendezőket nem a nyereség motiválja. Céljuk megismertetni az emberekkel az ókori egyiptomi civilizáció kincseit.

Vafa asz-Szaddik, a kairói Egyiptológiai Múzeum igazgatója rámutatott, hogy Bécsbe számos olyan tárgyat hoztak el, amelyek sohasem hagyták még el Egyiptom földjét, például a Gízai-fennsíkon talált leleteket is. „Nap mint nap kerülnek elő új kincsek” – mondta.

A Völkerkunde Múzeumban rendezett kiállítás a IV. dinasztiától kezdődően (i.e. 2600 – i.e. 600) az ókori Egyiptom uralkodóinak különleges tárgyait mutatja be, megismertetve a látogatókkal a fáraók minden képzeletet felülmúló fényűzését: hetvennél több tárgy Tutanhamon sírjából származik, hetvenöt pedig más uralkodóéból.

A bemutatott tárgyak között szerepel Tutanhamon arany szandálja, melyet kimondottan az ifjú fáraó túlvilági életére készítettek. Szintén a sírban találták meg az arannyal és drágakövekkel kirakott kanopuszedényt, amely a fáraó mumifikált belső szerveit tartalmazta.

A kiállítás egyik kulcsfontosságú tárgya az a Tutanhamon sírjából származó óriási, háromméteres szobor, amely a fáraót fiatal férfiként ábrázolja. A tárlat másik érdekessége Tutanhamon sabti szobra, amely azt volt hivatott megakadályozni, hogy a fáraót a túlvilágon munkára kényszerítsék.

Láthatók a Királyok Völgyének más sírjaiból származó tárgyak is, köztük a XXI. dinasztia harmadik uralkodója, Pszuszennész (i.e. 1047–1001) aranyból, „az istenek húsából” készült maszkját, valamint Meritamon királyné, II. Ramszesz és Nefertari királyné lányának belső koporsóját. Bemutatják azokat a CT-ket, köztük Tutanhamonról készült első háromdimenziós felvételt, amelyek egy, a National Geographic Society által is támogatott egyiptomi kutatási és megőrzési projekt során születtek. A National Geographic Society a kiállítás alkalmából Záhi Havász, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetőjének szerkesztésében könyvet jelentet meg angol és német nyelven.