A csapadék és a hozamok közvetlen összefüggése

A lakszakállasi szövetkezettel közösen szervezett kukoricatermesztési szaknapot ugyan nem fogadta kegyeibe az időjárás, de a szervezők idén is érdekes szakmai előadásokkal tarkították a rendezvény programját. A bemutatóra ellátogató agrárszakemberek a gyakorlati szemlén túl tájékoztatást kaptak a kukoricatermesztés gazdasági és környezeti feltételeiről, valamint a termelés jövedelmezőségi viszonyairól is.

Belucz János, a szervező Agromarkt Kft. képviselője hangsúlyozta, hogy a szakmai rendezvénynek elsődleges célja az, hogy a termelő partnereknek konkrét és azonos termesztési feltételek között mutassák be az egyes fajták és hibridek jellemző tulajdonságait, s azokat az érdeklődők a helyszínen ellenőrizhessék, s egymással összahasonlítsák. Ezeken a kísérleti parcellákon egyébként az egész termelői év során folyamatosan ellenőrizhető a növényállományok állapota, megfigyelhető, hogy hogyan reagálnak az egyes környezeti tényezők változásaira. Amint azt Belucz János elmondta, a környezeti feltételek közül főleg a csapadékviszonyok az utóbbi években nem túlságosan kedveztek a kukorica termesztésének. Ebben elsősorban a dél-szlovákiai termelőket évek óta sújtó aszály a ludas, hiszen az utóbbi öt évben nagyon rapszodikusan alakult e térségben a természetes csapadék mennyisége, s amint azt a statisztikai adatok is igazolják, a csapadékviszonyok egyértelműen befolyásolták a hektárhozamokat. Statisztikai adatok szerint a térségben az 1999-es rendhagyónak mondható évben, amikor a csapadék menynyisége még meghaladta az évi 680 mm-es szintet, a terméshozamok is az elmúlt évtized legmagasabb értékeit mutatták. A kukoricában az átlagos hektárhozamok ekkor elérték a 6,81 t/ha-t, de a rákövetkező évben, amikor a csapadék mennyisége éves szinten csak a 425 mm-t érte el, a hozamok is visszazuhantak 4,8 tonnára hektáronként. A 2001-es esztendőben némileg javult a helyzet, hiszen a 513 mm-nyi csapadék esett abban az esztendőben, s hozamok is meghaladták az 5,7 tonnát. 2002-ben 652 mm csapadék esett, a kukorica meg is hálálta ezt az esélyt, 6,29 tonnás átlagtermést produkált. 2003-ban azonban az éves csapadékmennyiség az előző évinek csaknem a felére esett viszsza (352 mm), így a hozamok is csak alig haladták meg a 4 tonnát (4,12 t/ha). Idén a kilátások ettől valamivel kedvezőbbek. Augusztus végéig 453 mm esett, s az őszi hónapokban várhatóan még további 200 mm-re lehet számítani, így az átlaghozamokat előzetesen 5,5 tonna körüli értékre becsülte fel az Agromarkt szakembere.

A kukoricatermesztésben az európai piacok hatása már nálunk is kezdi érvényesíteni a hatását, a hazai kínálatban már megjelentek azok a hibridek is, amelyeket a közös uniós katalógus tartalmaz. A kukorica és a napraforgó vetőmagforgalmazásban előnyt jelent, hogy nem túlságosan nagy tömegű hektáronkénti vetési egységeket kell a termelőkhöz kiszállítani, tehát az új fajták és hibridek nagyobb távolságokra is eljuttathatók. Újabban már megjelentek olyan ajánlatok is az új fajtákra vonatkozóan, hogy az itt megtermelt mennyiséget közvetlenül külföldön értékesítik, tehát leveszik a termelők válláról az értékesítési gondokat. Más kérdés, hogy ez a külföldi értékesítés nem jár-e azzal a veszéllyel, hogy a megtermelt termékért nem pénzt, hanem az elkövetkező idényre újabb vetőmagot kapnak cserébe.

A hazai állatállomány egy évtizede tartó leépülése következtében amint az látható volt a bemutatón is, a kukoricatermelés súlypontja fokozatosan áttevődöt a szemeskukorica termesztésére, silókukoricát főleg csak az állatállománnyal rendelkező gazdaságokban termelnek. A fajtakínálatban ugyanakkor a kettős hasznosításúm fajták is fontos szerepet kapnak.

A kísérleti parcellákon felvonultatott kukorica hibridek között a megbízható jól bevált fajták mellett számtalan új hibriddel is megismerkedhettek az érdeklődők. Mivel uniós tagságunk óta immár nálunk is érvényben van az EU közös fajtajegyzéke, így a termelők nemcsak a hazai nyilvántartásban szereplő hibridek közül válogathatnak, hanem a közös fajtajegyzékből is. Ilyen volt például a francia Maisadour Semences hibridjei közül a Bukari nevű 400-as FAO számú Sc típusú szemes hibrid, amelyeket nálunk a nagyszombati székhelyű SF Soepenberg cég forgalmaz, s amely a fajtaminősítő vizsgálatokban szerepelve folyamatosan igazolta, hogy a keményítő- és szeszgyártás alapanyagaként is felhasználható kiváló minőségű szemtermést ad. Nem beszélve arról, hogy a forgalmazó szerint a termést az előjelek szerint közvetlenül külföldi piacokon is el tudják helyezni. A Panama nevű hibridjük szintén kiváló terméspotenciállal rendelkezik, a CCM technológiában is 10 tonna feletti hozamokat ad. Az 550-es FAO számú Cambio kifejezetten a kukoricatermesztési körzetekbe ajánlott, elsősorban az intenzív termesztési feltételeket hálalja meg kiváló hozamokkal. A Limagrain 9 hibridet mutatott be, a legkorábbinak számító LG 22.85-ös mellett megtalálható volt az LG 33.62-es, amely az egyik leghozamképesebb hibridek közé tartozik. Az újdonságok közül említést érdemel az Ouzo fantázianévre keresztelt hibrid, amely a kísérletekben a legalacsonyabb szemnedvességi értékeket mutatta a betakarításkor. A Privatex Agro fajtakínálatában a Saaten Union hibridjeit prezentálta. Amint a cég képviselője elmondta, profiljukban a vetőmagtermesztés és – szaporítás immár export- célokat is szolgál, az itt szaporított vetőmagoknak jó keletjük van a nyugati piacokon. A bemutatott fajták közül a Castilla a fajtaminősítő kísérletekben 12,5 t/ha hozamot adott, ugyanúgy 11 tonna feletti termést produkált a középkései Cronus és a Casper is.

A nagyszombati Sempol Holding termékkínálatában a keményítőgyártáshoz is felhasználható Tina és Jozefina hibridek mellett a Quintal 420-as FAO számú szemeskukorica hibrid számított újdonságnak. Nagyon jó a szárazságtűrő képessége, ugyanakkor a megfelelő csapadékellátásra kiváló hozamokkal reagál. A szegedi Gabonakutató Rt. hibridjei közül az Ella szemeskukorica például kiváló termőképességét az egymástól eltérő évjáratokban is folyamatosan bizonyította, a Szegedi TC 377-es pedig szemes- és silókukoricaként is sikeresen termeszthető.

A Monsanto cég által forgalmazott Dekalb hibridek között a már ismert és bevált hibridek mellett a DK 4626-os új hibrid tulajdonságait ajánlották a szakemberek figyelmébe. A 380-as FAO számú hibrid kifejezetten az intenzív termesztési feltételek között nyújtja azt a teljesítményt, amelyet genetikailag magában hordoz, s a minőségi tápanyagellátást kiváló terméshozammal hálálja meg. A KWS fajtakínálatában a KX 1394-es és a KX 1398-as hibridek viszik a prímet, az újdonságnak számító Meridien hibrid elsősorban kedvező vízleadási képessége miatt válhat a termesztők kedvencévé. A Doge 600-as FAO számú hibrid pedig elsősorban jelentős zöldtömeg-képzése miatt hívja fel magára a termelők figyelmét, ennek előnyeit Németországban például a biogáz előállításában is kihasználják. A Saatbau fajták közül az Anjou 400-as stay green típusú hibridje magasan álló gyorsan száradó kalászokkal biztosítja a termelőknek a várt hozamokat. A Syngenta NK széles sávban vonultatta fel hibridkínálatát. Közülük például a Thermo és az Alfa jellemzője, hogy gyorsan száradnak, jobb a vízelvezető képességük. Az Occitan Sumo hibrid keményítőtartalma pedig a szabványban megszabott 65% helyett a 75 %-ot is eléri. A Cisko és a Celest hibridek újdonságként már az EU-s fajtakatalógusban megtalálhatók, ezeket elsősorban a magas nedvességtartalommal betakarításra és konzerválásra kerülő hibridként ajánlják. Az Advanta cég által forgalmazott hibridek közül a Virtuose-re érdemes felhívni a figyelmet, szárazságtűrő képessége alapján „sivatagi kukoricának” is nevezik Magyarországon. A Finagro által forgalmazott Rustica hibridek gazdag kínálatából például a Kalis-t elsősorban stressztűrő képessége és magas terméshozama alapján a legkeresettebb hibridek közé sorolják. A martonvásári MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet által bemutatott fajták közül az Mv 277-es nagy termőképességű, gyors vízleadású, korai szemeskukorica, amelyet kiváló szárszilárdsága, hideg- és szárazságtűrése tesz figyelemre méltóvá. A Pioneer ismert hibridjei mellett az Experiment fantázianévre keresztelt új hibrid elsősorban kiváló szárazságtűrő képessége és magas, 10 tonna feletti hozamai miatt érdemel említést. Külön érdekességnek számított a Kiskun fajták között a Piroska névre keresztelt sötétpiros szemeket produkáló hibrid, amelyet újabban a baromfitenyésztésben alkalmazott takarmánykeverékekbe keresnek leginkáb a takarmánygyártók.

Mellette a Kiskun többi hibridje, többek között a Liza, a Tamara és a Kiskun számmal jelölt 4297-es szemeskukoricaként, a Felike, a Kiskun 4390-es, a 4394 és a 4451-es hibridek pedig kettős hasznosítású tehát szemes- és silókukoricaként egyaránt termeszthető hibridekként szerepeltek a bemutatón. (sz)