A családi hagyomány szent és sérthetetlen

A romák rendkívül babonás és hagyománytisztelő emberek. A felnőttek is gyerekek módjára félnek a halottaktól, és úgy képzelik, a másvilágon is szükségük lesz földi ételre, italra, pénzre. A haldokló szava pedig szent. Utolsó kérését mindenképp teljesíti a család.

Az 5200 lakosú Tardoskedden közel 130 roma él. Bihari József vajda a cigány temetkezési szokásokban az ősi hagyományok folytatását látja. – Ha valaki a családban meghal, 5-6 napot virrasztunk, s a temetés előtti utolsó éjszakára hazahozzuk a halottat saját házába. Másnap gyalogosan kísérjük a temetőbe utolsó útján, nem öltözünk feketébe, és cigánybanda zenél útközben – ismerteti egy igazi roma temetés forgatókönyvét.

Amíg a katolikus szertartás el nem kezdődik, közösen énekel a gyászoló rokonság apraja és nagyja a ravatalnál. A koporsót nem a megszokott fekete szegélyű fehér tüllel bélelik, hanem a halott kedvenc, leginkább harsány színű, virágmintás anyagával. – Amikor édesapámat temettük, a kedvenc nótáját is elhúzattam, nem csak szomorú halottsiratókat. A koporsó tetejére pedig felállítottuk egyik kedvenc lovas szobrát, mert ő kifejezetten ezt kérte. Szíve minden kívánságát teljesítettük. Nálunk az a szokás, hogy a koporsó fedelére kis üvegablakot vágatunk, hogy lássuk kedves halottunkat a lezárt koporsóban is. Mivel édesapámat édesanyám mellé temettük egy közös sírba, így láthattam az ő egyéves tetemét, s megnyugodtam. Jó volt őt látni, még akkor is, ha a test sokat roncsolódott. Nem tudom ezt az érzést megmagyarázni... – emlékezik vissza.

A kiásott sírgödröt szintén virágos, tarka anyaggal bélelik, a koporsó alá szőnyeg kerül, s a koszorúk, virágok nagy részét szintén be a sírba rakják, nem a behantolt sír tetejére. – A koporsó mellé ruhákat, két üveg pálinkát, két csomag cigarettát és aprópénzt teszünk. A pénz azért szükséges, hogy ki tudja magát váltani a halott a túlvilágon, a ruhákat pedig azért helyezzük a sírba, hogy az elhunyt ne járjon éjjelente haza... – magyarázza a vajda, aki csak a vállát vonogatja, mikor azt kérdezem, valóban hisz-e a hazajáró szellemekben. – Ezt az öregek tanították így nekünk... – hajtogatja.

Amíg beszélgettünk, állandóan az járt a fejemben, hogy én ezt már hallottam valahol. Aztán rájöttem, hogy a görög mitológiában. Hádész alvilági birodalmába Kháron ladikkal szállítja a halottakat. Utasainak a régi görögök szintén aprópénzt helyeztek a nyelvük alá, hogy a könyörtelen révészt ki tudják fizetni. A hiedelem szerint ugyanis, akit nem temettek el tisztességgel, örökké bolyongania kell a két világ között. Mindig is izgatott a kérdés, minek kell Kháronnak a halottak pénze, amikor nem is áll módjában elkölteni, hiszen egész életében abban a csónakban ül...

A cigányok nem kételkednek a babonákban, eszükbe sem jut megkérdőjelezni őseik szokását. Számukra a családi hagyomány immár évszázadok óta szent és sérthetetlen.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?