Ige: „Egyszer ezt mondta Lámek a feleségeinek: Ádá és Cillá, hallgassatok szómra! Lámek asszonyai, figyeljetek mondásomra! Embert ölök, ha megsebez, gyermeket is, ha megüt. Ha hétszeres a bosszú Kainért, hetvenhétszeres az Lámekért!”
(1Mózes 4, 2324)
A Biblia legelején az ember a kezdeteit kutatja.
A bosszú
(1Mózes 4, 2324)
A Biblia legelején az ember a kezdeteit kutatja. Honnan van a lakásunkul kapott Föld, a csillagseregek, s e mindenségben a sokszínű élővilág, majd a sor végén mi, emberek? Mi a mozgató rugója az emberi cselekvéseknek, mik motiválják érzéseinket, indulatainkat? – megannyi megfejthetetlennek tűnő kérdés. Bár a Szentírás legismertebb részei közé tartoznak ezek a történetek, melyek tudósokat, filozófusokat s főleg művészeket foglalkoztattak (gondoljunk csak a Sixtus-kápolna mennyezeti freskóira, melyeken Michelangelo évekig dolgozott, és ezt a részt ábrázolják), maga a Biblia mégsem szentel neki akkora terjedelmet, mint esetleg elvárnánk. Hisz az egész könyv mintegy 1300 oldalából az első ötre ráfér az egész teremtéstörténet, Ádám és Éva, a bűneset, a kiűzetés a Paradicsomból, és még Kain és Ábel története is; nem nagy teljesítmény akár fél óra alatt az egészet elolvasni. Mégis milyen sokszor elbeszélésekre, prédikációkból elcsípett foszlányokra, képi emlékekre hagyatkozunk. Éva kezébe azonnal odagondoljuk az almát, jóllehet szó sincs sehol almafáról. Ezeken az oldalakon nem a tudományos kutatásokkal ellentétben álló, de ezekkel még csak vitatkozni sem akaró leírásról van szó. A Biblia központi mondanivalója, üzenete a szabadító Istenről szól, ennek szenteli a legnagyobb terjedelmet, s csupán a hit kérdésére mond el annyit, hogy ugyanaz az Isten, aki megszabadította népét az egyiptomi, majd a babiloni fogságból, aki az Újszövetség népének Jézus Krisztusban adott szabadulást, ő az, aki ott volt a kezdeteknél is, ismeri gyarlóságainkat, tudja, hogy porból formáltattunk.
Amiben viszont nagyon hiteles, és máig sem fölülmúlt ez a pár oldal, az az emberi tulajdonságok leírása, az ember tetteit mozgató indulatok ábrázolása. Mert Éva esetében nem az alma szeretete vagy nem szeretete a kérdés, de még csak nem is az egészséges kíváncsiság, amivel az ember kézbe vesz és megcsodál egy-egy új dolgot, hanem a Teremtőnek való engedelmesség. Ő pedig férjével együtt ebben bukott el, akárhogy próbálták is a felelősséget egymásra vagy a kígyóra hárítani. Az Isten elleni lázadás után a Kain történetében az ember elleni gyűlölet eredetét ismerhetjük föl. Amikor a testvér vagy felebarát puszta léte az én kudarcom és sikertelenségem minden okozója. Amikor úgy érzem, hogy az a másik a levegőt szívja el előlem, a véremen él, az „életteremet” használja, s pusztán azért, mert más, mint én, akkor inkább ne is legyen! Mennyi háború, kisebbség és másság elleni gyűlölet ősforrása ez! Teljesen mindegy, hogy bunkósbottal vagy atombombával vagy puszta szóval történik mindez.
Ennek az őstörténetnek egy kevésbé ismert alakja Lámek, aki Kain hatodik leszármazottja volt. A bosszú őnála fogalmazódik meg legtisztábban. Hiszen amit idéz, a Kainért való hétszeres bosszú, az a testvérgyilkost is védő isteni kijelentés volt. ĺgy Éva és Kain bűnét egyesíti magában Lámek. Mindezt azzal kezdi, hogy az isteni rendeléssel ellentétben két feleséget szerez magának. (Eddig ilyenről nem esik szó!) Az isteni bosszúállást is a saját hatalmába ragadja, és meg is hatványozza, ezáltal a bosszúfolyamatnak egy beláthatatlan láncreakcióját indítja el. Azóta is föl-föllángol hol a Gáza-övezetben, hol Irakban, hol Észak-ĺrországban, de kicsiben ott van a játszótereken az iskolákban, a munkahelyi fúrásokban, a családi testvérháborúk mögött. S az Ószövetség drákói szigorúnak gondolt „szemet szemért, fogat fogért” törvénye is csupán ennek a hirtelen hetvenhétszeres bosszúnak kívánt az útjába állni. S azáltal, hogy meggondolás és pontos mérlegelés tárgyává tette a bosszút (még véletlenül sem okozhatok nagyobb kárt, mint amilyet szenvedtem), ezt a lámeki méregfogát már ki is húzta. Ha ehhez tudnánk tartani magunkat, már az is jó volna.
Az Újszövetség egyháza számára Jézus még tovább mutat. A Hegyi Beszédben azt mondja: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok értük. A Miatyánkban úgy tanít imádkozni, hogy „bocsássad meg vétkeinket, ahogy mi is megbocsátunk”. Tanítványai kérdésére, hogy hányszor kell megbocsátani, azt mondja akár hetvenszer hétszer is. A golgotai kereszten pedig végleg megtört a lámeki bosszúfolyam!
A szerző református lelkész
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.