A bevándorlás az ok?

Évente félmillió illegális bevándorló érkezik az Európai Unióba. Legtöbbjük talál munkát, de nem fizet sem adót, sem más hozzájárulást. A kontinensen szükség van munkaerőre, az erősödő idegenellenesség azonban megakadályozza a kormányokat abban, hogy liberalizálják a bevándorlási politikát, és megtalálják a módját annak, hogy a szükséges munkaerő ne csak a vállalkozóknak, hanem az államnak is hasznot hozzon.

Az Európai Unióban ketyeg a demográfiai bomba. 1975 és 1995 között az EU lakossága 349 millóról 372 millióra nőtt, és azoknak az aránya, akik megérték a 65 évet, 13-ról 15,4 százalékra nőtt. A prognózisok azt mutatják, 2025-re a munkaképes lakosság 225 millióról 223 millióra fog csökkenni, és folyamatosan öregszik. Az európai szokásjog a legális bevándorlást gyakorlatilag a minimális szinten tartja, csak a menekülteket, azaz a politikai okokból üldözötteket hajlandó befogadni. Azonban szinte lehetetlen legálisan papírokhoz, munkavállalási engedélyhez jutni. Ennek egyetlen módja a családegyesítés, ha egy rokon már legálisan Németországban vagy Britanniában van. Két éve Belgium meghirdette, hogy legalizálja a papír nélkül ott dolgozókat. Az eredmény: forgalmi dugók Belgium határain, hiszen az összes környező államból áramlani kezdtek az afrikaiak, ázsiaiak, kelet-európaiak.

Munkaerő igen, külföldiek nem? Az ellentmondásra Luxemburgban igyekeztek megoldást találni a 15 EU-tagállam beügyminiszterei. Az első lépés: a menedékkérőket az EU-ban mindenhol azonos ellátásban kívánják részesíteni. Ezzel elérnék, hogy ne történjenek olyan tömegjelenetek, mint Szicíliában vagy a Csalagút bejáratánál, ahol a menekültek a jobb ellátást nyújtó államok felé özönlenek. (mh, ú)