A bélflóra megváltozása állhat az allergia hátterében

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányban az Európai Unióban, valamint Burkina Faso eldugott falvaiban élő gyerekek bélbaktériumait hasonlították össze, és elegendően sok különbséget találtak, amelyek megmagyarázhatják, miért nagyobb a krónikus allergiás esetek és az elhízás aránya a nyugati típusú társadalmakban.

A kutatók hangsúlyozták, hogy megállapításaik támogathatják a probiotikus termékek fejlesztését, amelyek segítenek visszaállítani az eredeti bélflórát, és megőrizni a karcsúságot, egészséget.

"Eredményeink azt sugallják, hogy az étrendnek döntő szerepe van a bélflóra kialakításában más lehetséges változókhoz képest, mint például az etnikum, higiénia, földrajzi elhelyezkedés vagy éghajlat" - foglalta össze Paolo Lionetti, a Firenzei Egyetem munkatársa.

Lionetti és csoportja elmélete szerint a bélflóra gazdagságának visszaszorulása az európai gyerekeknél a Burkina Fasóban élőkhöz képest azt jelezheti, hogy a cukor, a sok állati zsiradék és a nagy kalóriatartalmú ételek fogyasztása az iparosodott országokban gyors ütemben csökkenti a mikrobióta alkalmazkodási képességét.

A tanulmány megállapításai azon a tényen alapulnak, hogy az emberi egészség nagy mértékben függ a szervezetben és a test felszínén élő mikroorganizmusok milliárdjaitól. Bizonyos baktériumok gyulladást okozhatnak, mások viszont szükségesek a megfelelő emésztéshez.

Mint a kutatók írják, a fejlett nyugati országokban a higiénia javulásával, valamint az antibiotikumok és vakcinák alkalmazásával sikeresen ellenőrzés alá vonták a fertőző betegségeket a múlt század második felében. Ezzel egyidejűleg azonban olyan új betegségek szaporodtak el, mint az allergiák, autoimmun rendellenességek, gyulladásos bélbetegségek.

A Lionetti csoportja által vizsgált Burkina Fasó-i gyerekek két éves korukig anyatejen élnek, majd a kőkori emberekéhez hasonló étrenden, amely magvakat tartalmaz - például kölest -, hüvelyeseket - például fekete szemű babot - és sok zöldséget. Húst igen keveset esznek. A nyugati ember étrendjében ezzel szemben sok hús van, feldolgozott gabonák, cukor és zsír.

Mint a bélbaktériumok DNS-azonosításából kiderült, az afrikai gyerekek szervezetében sok olyan baktérium volt, amely segít a rostok lebontásában, emésztésében, míg az európai gyerekeknél hiányoztak ezek.