Orbán versenyfutása az idővel

A lavinát Orbán Viktor azzal a bejelentéssel indította el, miszerint versenytárgyalás formájában azonnali értékesítésre tűzik ki az állami tulajdonban lévő földeket. A kormány döntését az indokolja – fogalmazott a kormányfő –, hogy enyhíteni kell az országosan észlelhető földéhséget, ami a családi gazdaságok és az egyéni gazdák fejlődésének legkomolyabb gátja. Turi-Kovács Béla (távozó) környezetvédelmi miniszter, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke a kormánydöntés kapcsán azt hangoztatta: elsősorban a magyar gazdákat kell földtulajdonhoz juttatni. A szocialista-liberális erők a gazdasági társaságok, és azokon keresztül a külföldiek termőföldhöz juttatását, a nagybérlői rendszer fennmaradását szorgalmazzák.

Másként vélekedik erről az ellenzék, amely szerint az intézkedés csupán arra lesz jó, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban leoszthassa klientúrájának az állami tulajdonban lévő földeket – összesen 380 ezer hektárt, a magyar szántóterületek 7-8 százalékát. (A 6 millió 300 ezer hektárnyi megművelt területből 350 ezer hektárt érint a bejelentés.) Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt az Orbán-kormány magatartását cinikusnak és Európában megengedhetetlennek minősítette. Németh Imre, a szocialisták agrárminiszter-jelöltje pedig bejelentette: az MSZP azonnal felfüggeszti az állami földek értékesítési eljárását, ha az új kormány megalakul. Németh felhívta Orbán Viktor figyelmét, hogy a most bejelentett földeladási tranzakciót törvényes keretek között, a határidők betartásával a jelenlegi kormány már nem tudja lebonyolítani. Hozzátette, hogy az új felállású kabinet bármilyen későbbi földeladás előtt meg kívánja ismerni az Alkotmánybíróság (Ab) álláspontját a földügyi szabályozásról, mivel az MSZP szerint az ez évtől hatályos előírások jelentős része alkotmányellenes. Németh Imre azt állította, hogy több tízezer mezőgazdasági dolgozó maradhatna kenyér nélkül, ha megvalósulna Orbán Viktor terve az állami termőföldek eladásáról. Hozzátette, jó néhány régióban szinte az egyetlen számba jöhető munkaalkalmat jelentik azok a világszínvonalon termelő agrártársaságok, amelyeknek a léte függ a bérelt állami földektől.

Nem ossza a távozó kormány álláspontját Raskó György agrárközgazdász, az Antall-kormány volt mezőgazdasági közigazgatási államtitkára, a Centrum Párt szakértője sem. Szerinte semmilyen közgazdasági indok sincs, ami megmagyarázná a hivatali idejének maradékát töltő miniszterelnök bejelentését. Az csak a befektetők elriasztására alkalmas. A mezőgazdasági tárca korábbi államtitkára elismerte, hogy nagy szükség van a családi gazdaságok megerősítésére. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy ezeken a korábban uradalmi birtokterületeken soha nem volt hagyománya a családi gazdaság keretein belül való működésnek, így gyakorlatilag földéhségről sem igen lehet beszélni. Továbbá körülbelül 30 olyan gazdaság működik ma Magyarországon, amely 10 évre szóló haszonbérleti szerződést kötött az ÁPV Rt.-vel, ezekben az esetekben pedig a fölvásárlásba fogó családi gazdaságnak ennyi időt kellene várnia arra, hogy megművelhesse az általa megvett földet. Ilyen családi gazdaság valószínűleg kevés van. Spekulánsból viszont annál több – jegyezte meg Raskó.

A kialakult belpolitikai harcról a Neue Zürcher Zeitung úgy véli: „a szocialisták a kilencvenes évek elején a termelőszövetkezetekből kialakult üzemek mellett lépnek fel, amelyeknek irányítói klientúrájukhoz számítanak, a Fidesz viszont a jelek szerint a vidéki lakosságnak kíván utolsó gesztust tenni”. Sem a vonatkozó jogszabályok, sem a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-nál eddig elvégzett előkészítői munkák nem teszik lehetővé, hogy azonnal megkezdődhessenek az állami földek versenytárgyalásai. Azokra a legjobb esetben is másfél, két hónapon belül kerülhetne sor.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szóvivője a nagy visszhangot kiváltott kormányülést követően bejelentette: az MFB-nél hamarosan kidolgozzák a kormánybejelentés értelmében júniusban megkezdődő új termőföldvásárláshoz igényelhető hitelkonstrukciót, amelynek kondíciói hasonlóak lesznek a februárban bevezetett agrárhitelhez. A hitelképesség vizsgálatát a Konzumbank végzi, 18 napos elbírálással. Lapértesülések szerint a Konzumbank április végéig 2727 agrárhitel-kérelmet fogadott be. Az összesen 70,6 milliárd forintot kitevő hitelkérelmek egyharmadát a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások, míg kétharmadát, 47,5 milliárd forintot a családi vállalkozások igénylik. A 47,5 milliárd forintos kérelem 17 százalékát teszik ki a termőföld vásárlásához igényelt kölcsönök, vagyis közel 8 milliárd forintot.

Lapvélemények szerint sem jogi, sem gyakorlati lehetősége nincs a távozó kormányfőnek arra, hogy az új kabinet hivatalba lépése előtt a Magyar Nemzeti Földalap eladjon 360 ezer hektár állami termőföldet. A köztársasági elnök május 15-re összehívta az Országgyűlést, és attól a pillanattól kezdve ügyvezető kormányként már semmilyen lényeges, az ország helyzetét befolyásoló döntést nem hozhat. (mh, fn, vg, mti, ú)

Az állami kézben lévő termőföld számokban

Budapest. Magyarországon a teljes termőterület 8 millió hektár. Ebből mezőgazdasági célra hasznosított 6,2 millió hektár, szántó 4,7 millió hektár. A mostani kormánydöntés a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-nak április elején átadott félmillió hektár mezőgazdasági területből mintegy 360 ezer hektár szántóterületet érint. Ennek döntő része olyan társas vállalkozások használatában van, amelyek a korábbi állami gazdaságok privatizált jogutódjai, illetve jelenleg is állami felügyelet alatt működnek. A rendszerváltáskor Magyarországon működött 128 agrártársaságból jelenleg 15 van állami tulajdonban, a többit privatizálták. A privatizáció döntő része az Antall-kormány időszakában, a kilencvenes évek elején zajlott le, de abban a jelenlegi kormányzat is részt vett: az elmúlt hónapokban különlegesen kedvező feltételekkel értékesített 12 állami agrárcéget, amelynek jelentős része jelenleg már – különböző közvetett cégtulajdonlások révén – a távozó kormányhoz közel álló körök tulajdonában van. A 128 cégből álló korábbi állami tulajdonú cégkör a kilencvenes évek elején még mintegy egymillió hektár földterületet használt. Ebből 560 ezer hektár kárpótlással került magánkézbe, a fennmaradó terület nagy részén az időközben 27-re csökkentett, tartós állami tulajdonban maradó, ÁPV Rt. által felügyelt cégcsoport gazdálkodott. (NSZ)