Olcsóbb az egynapos sebészet

Nem mindegy, hány napig nyomjuk a kórházi ágyat Dömötör Ede felvételeA nagyobb elterjedtség érdekében sok mindent meg kell változtatni, a többi között a betegek hozzáállását is. A jelenlegi gyakorlat szerint a legkisebb operáció miatt is három napot tölt a beteg kórházban, az első napon kivizsgálják a beteget és megfigyelés alatt tartják, a második nap (jó esetben) elvégzik a beavatkozást, a beteg leghamarabb a harmadik napon mehet haza. Sokaknak megfelel ez a hosszabbik módszer, mert tartanak a rövidített kezelésektől, de egyre többen vannak azok, akik mielőbb szeretnének átesni a beavatkozáson. Nekik mintegy 26 intézmény (ennyi tagja van a Szlovák Társulás az Egynapos Sebészetért – SAJCH szervezetnek) áll a rendelkezésükre, melyekben főleg nőgyógyászati, szemészeti, ortopédiai és fül-orr-gégészeti műtéteket végeznek el. A gyorsabb gyógyulás mellett más előnyei is vannak a módszernek: Eva Vidová, a SAJCH elnöke szerint jóval nagyobb felelősség hárul az ilyen beavatkozást végző orvosokra, ezért nagyobb odafigyeléssel végzik az operációt, szorosabb kapcsolat alakul ki az orvos és a beteg között. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter támogatja az egynapos beavatkozások elterjedését, mivel ezeket kisebb költségekkel el lehet végezni, tehát pénzt lehet megtakarítani. A kórházi kezelések legdrágább része magának a kórháznak a fenntartása, az épületek állagmegőrzése, üzemeltetésükkel kapcsolatos kiadások valamint az alkalmazottak fizetése. A kórházak költségvetésük nagyobbik részét a betegek kórházban eltöltött ideje alapján, vagyis az ágyak száma szerint kapják. Ezért nem ritka, hogy az orvosok olyan esetben is elrendelik a hospitalizációt, amikor arra már nincs szükség, a beteg utókezelését már otthon is el lehetne végezni. Az egynapos sebészet terjedését gátolja az operációk rosszul megállapított ára is: a jelenlegi árak nem fedezik az orvosi beavatkozás teljes költségét. Mivel az erre szakosodott intézmények a kórházakkal ellentétben nem jutnak plusztámogatáshoz a betegek kórházban eltöltött napjai után, kénytelenek ezeket a kiadásokat a páciensekkel megfizettetni. Ezért jelenleg inkább a tehetősebb réteg él az egynapos beavatkozás lehetőségével, egyrészt, mivel számukra nem okoz gondot a kezelés költségeinek megtérítése, másrészt sokkal nagyobb bevételtől esnek el a hosszabb betegeskedés miatt, mint az átlagon alul kereső alkalmazottak (a napi táppénz alacsony felső határa miatt szinte csak a minimálbér környékén keresőknek nem jelent bevételkiesést a betegség).

További akadálya az egynapos sebészet terjedésének a biztosítók hozzáállása, amelyek gyakorta nem akarnak szerződést kötni a klinikákkal, melyek emiatt csak a kezelés teljes költségének kifizetését vállaló pácienseket tudják fogadni. Az orvosi társadalom is kevéssé felkészült ennek a módszernek a széleskörű alkalmazására, egyesek nem értenek egyet ezzel a módszerrel, mások nem látják kifizetődőnek alkalmazását. Kevés a megfelelő berendezéssel ellátott klinika is, hiszen pontos diagnosztikai berendezésekre és korszerű altatógépekre, szike nélküli sebészi beavatkozások elvégzésére alkalmas készülékekre van szükség a gyors kezelés elvégzéséhez. Végül nem megoldott az otthoni utókezelés, a lábadozás idején a szakfelügyelet. A körzeti orvosok nincsenek felkészülve ennek ellátására, nem szokták meg az operáció után hazakerült betegek segítését. Hézagos, illetve az ország sok részén ismeretlen az ápolói szolgálat, így az otthoni gondozás megoldása sok helyen a hozzátartozókra hárul.

A közeljövőben várható azonban több olyan intézkedés, mely kedvez az egynapos sebészet elterjedésének. Az egészségügyi szabályozás módosítása Rudolf Zajac szerint befejeződik az első negyedév végére, várhatóan bevezetik a kórházi kezelés esetén fizetendő ágy- illetve étkezési díj. A biztosítók takarékosságra kényszerítik majd a kórházakat, ez a kórházi orvosok, nővérek elbocsátását is jelenti majd, akiknek más munkahelyet kell keresniük. Egyik lehetőség az elhelyezkedésre az egynapos beavatkozásokat végző klinikák létrehozása – ami természetesen a kórházaknak is jogában áll –, a másik körzeti orvosi rendelők nyitása. A pácienseknek már ma is érdeke a rövidebb, kevesebb traumával járó kezelést választani, és mielőbb visszatérni a munkahelyre. Már csak azt kell elérni, hogy a biztosítóknak is „megérje” az olcsóbb, és nem kevésbé színvonalas egynapos sebészetet finanszírozni, szemben a mai, drágább kórházi gyógyítással. (lpj)