Gyakorlatorientált előadások a pozsonyi magyar tanszéken

Az első előadások témája a tanári pályán tapasztalt gyorsan változó igényeknek való megfelelés és a gyakorlatorientáltság volt. Az előadók a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Oktatásinformatikai Továbbképző Központjából, valamint Információs és Kommunikációs Technológiák Központjából látogattak el hozzánk.

Az első előadást Dringó-Horváth Ida tartotta Prezi vs. Power Point címmel. A résztvevőknél előfeltétel volt a jelenléti laptophasználat, így a szóban elhangzott ismeretek alkalmazását azonnal kipróbálhattuk. A munka egy közös QR-kód beolvasásával indult, melyet egy rövid felmérés követett: az online kérdőív a poszter és prezentációs szoftverhasználati szokásainkat térképezte fel. Az előadó közben felhívta a figyelmünket arra is, hogy a digitális beszámoló készítése ugyan még mindig a Power Pointnál kezdődik, de közel sem ott ér véget. A magyar fejlesztésű startup termék, a Prezi is egyre szélesebb felhasználó közönséget ér el, s mivel a benne készített prezentáció megosztható, kommentálható, ezáltal lehetővé teszi a közös, csoportokban való szerkesztés lehetőségét is.

A továbbiakban a Slido platform segítségével megbeszéltük a prezentációkészítés célkitűzéseit, legfontosabb feltételeit, valamint az egyes programok egyedi funkcióit. Mit tudunk előadóként elérni ezekkel az eszközökkel? Miért fontos a mindmapben való gondolkodás? Mitől igazán jó egy prezentáció? – ilyen és hasonló kérdésekkel szembesültünk, melyekre a válaszokat saját tapasztalataink alapján, együttes ötleteléssel fejtettük meg. Dringó-Horváth Ida előadásának köszönhetően – mely felkeltette a figyelmünket a prezentációs szoftverek még kiaknázatlan lehetőségeinek felhasználása iránt – kimozdultunk tehát a komfortzónánkból, s interaktív módon szereztünk új és hasznos információkat.

Második vendégünk, Chogyelkáné Babócsy Ildikó a tanulók aktivizálásának digitális eszközeiről tartott előadást, melyet azzal a megállapítással indított, hogy a mai iskoláskorúak már nem éltek olyan világban, ahol ne létezett volna a Google, így megszokták, hogy azonnal hozzáférhetnek különböző információkhoz. Sosem kellett könyvtárak katalógusait böngészniük, vagy hetekig várni, hogy egy-egy könyvet ki tudjanak kölcsönözni. Az iskolák mégsem alkalmazkodnak ezekhez a változásokhoz. Nem veszik figyelembe, hogy a mai gyerekek ingergazdag környezetben nőnek fel, hogy folyamatosan impulzusok érik őket, és hogy természetesebb számukra a multitasking, ezért nehezen tudnak figyelni egy teljes tanítási órán a tanárra és a tananyagra. Emellett fontos készségeknek vannak híján: sokan nem tudják egymástól megkülönböztetni a tényeket és a véleményeket.

Az oktatási folyamat pedig nem ezekre a hiányosságokra, problémákra fókuszál. Ennek következtében szakadék keletkezik, de létezik hozzá híd is, mégpedig az aktív tanulás, melynek során a tanulóknak kell megküzdeniük a tananyag megértéséért, és eljutniuk a tudásig. E tanulási folyamatot számos weboldal, játék, alkalmazás támogatja. Az előadást követően több olyan módszert is kipróbáltunk, melyek segítségével a tanár könnyen fel tudja kelteni a tanulók figyelmét, és jobban be tudja őket vonni a tanítási óra egyes szakaszaiba. Úgy érezzük, az előadás célba ért: tanárjelöltként olyan új és hasznos internetes oldalakkal ismerkedtünk meg, melyek segítségével hatékonyan tudjuk felhasználni a rendelkezésünkre álló felületeket.

Az előadásokat, melyek a Kisebbségi Kulturális Alap (Kult Minor) segítségével valósultak meg, a tanszék Szenci Molnár Albert Egyesülete szervezte.

Pastorek Veronika, Rigó Katalin

tanár és kiadványszerkesztő szakos hallgatók