A pozsonyi magyar tanszék hallgatói, valamint (jobbról) Grendel Ágota és Dusík Anikó egyetemi oktató A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának Grendel-olvasótermében (Fotó: (MT)
Grendel Lajosra emlékeztünk
A pozsonyi magyar tanszék hallgatói nemrég rendhagyó irodalomórán vettek részt A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának Grendel-olvasótermében. A rendezvény aktualitása nyilvánvaló volt: Grendel Lajos író, a pozsonyi tanszék egykori tanára hetvenöt évvel ezelőtt született, s öt évvel ezelőtt hunyt el.
Dusík Anikó egyetemi oktató bevezetőjében felhívta rá a hallgatóság figyelmét, hogy Grendel a második világháború utáni szlovákiai magyar irodalom első olyan alkotója, akit a magyarországi irodalmi közeg is méltányolt s a mai napig méltányol. A felé irányuló elismerés ugyanakkor kollektív jelentőséggel is bír, hiszen a szlovákiai magyar irodalmi élet képviselői 1918 óta arra törekedtek, hogy a Magyarországon számon tartott írói élvonalhoz „saját” alkotóval is hozzájárulhassanak.
Az a fajta újításra való hajlam azonban, ami a Kossuth-díjas Grendelt jellemezte, örök érvényűvé tette a helyét a magyar próza történetében. A New Hont-trilógia szerzője az első olyan író, akit a magyar prózafordulat szerzői közé sorolnak, függetlenül attól, hogy nem Magyarországon alkotott. Szövegeiben nagymértékben jelen vannak azok a specifikus identitásalkotó tényezők, amelyek egyéni szövegkörnyezetet sejtetnek. A grendeli szövegek szinte halmozzák azokat az elemeket, amelyek számunkra, szlovákiai magyar olvasók számára fokozott jelentőséggel, szinte „azonosítóként” szolgálnak: jelenlétük rámutat arra, hogy nem kell elhatárolódnunk azoktól a jellegzetességektől, melyek kollektív identitásunkat alkotják, és amelyek ezen öntudat fennmaradása érdekében nélkülözhetetlenek.
Az előadás keretében említésre került Mikszáth Kálmán neve is. Dusík szerint a két író munkásságára vonatkozó párhuzam többek között a nyelvhasználatukból fakad: Mikszáth szövegei is tükrözik a szlováknak mint a magyar mellett élő másik nyelvnek a jelenlétét; és Grendel Lajos írói nyelvhasználatára is kezdetektől fogva jellemző volt a nyelvileg vegyes területek tudomásulvétele. Grendel szövegeinek hátterében rendre felidéződik a mikszáthi motívum (pl. az Éleslövészetben és a Tömegsírban), ezáltal Mikszáth anekdotizmusának kései folytatójaként tekinthetünk rá.
A rendhagyó irodalomórán részt vett az író felesége, Grendel Ágota is, akitől megtudtuk, hogy a műfordító Karol Wlachovskýnak köszönhetően az összes Grendel-regény megjelent szlovák nyelven is. Kiderült továbbá, hogy Grendel nagyon jó kapcsolatot ápolt szlovák költőkkel és írókkal, mely által hatással volt a szlovák irodalomra. Talán paradoxnak tűnik, de Peter Zajac szlovák irodalomtörténész Grendel Lajost a kortárs szlovák prózára befolyást gyakorló személyiségként tartja számon.
Gregorovics Nóra másodéves kiadványszerkesztő szakos hallgató
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.