Gyümölcsöseinkben a legtöbb betegségtünet nyáron alakul ki, a lombrágó rovarok, hernyók károsításának nyoma is ekkor, a teljes lombosodás után lesz feltűnő. Nyáron gyümölcsfáink védelmével nemcsak a gyümölcsök jó minőségét, hanem a következő év termésmennyiségét is kedvezően befolyásolhatjuk.
Növényvédelem a gyümölcsösben szüret előtt
A kártevők ellen több olyan inszekticid áll rendelkezésünkre, amelyek kipermetezése a szüret előtt aránylag rövid idővel még lehetséges. Tekintettel azonban arra, hogy közvetlenül érés előtt álló gyümölcsöt kell kezelni, ezeket a készítményeket csak valóban indokolt esetben szabad alkalmazni.
Augusztusban, szeptemberben
is károsít az almamoly és az almailonca. A kártételt a lárva okozza. Legkedveltebb tápnövénye az alma és a dió, de károsítja a körtét, kajszit, szilvát, birset, a mandulát és a naspolyát is. Az almamoly hernyói a csésze és a kocsány mellett, vagy a sodrómolyok felületi rágásának helyén a gyümölcsbe furakodnak. Rendszerint a magházig hatoló járatot készítenek és a magvakat is károsítják. A gyümölcs fejlődése megáll és rendszerint idő előtt lehullik. Egy-egy lárva 2-3 almát is tönkretesz. A kártétel és annak várható nagysága részben a korábbi fertőzöttség mértéke, részben a rajzás menetének és intenzitásának megfigyelése alapján állapítható meg.
A vegyszeres védekezés alapja a feromoncsapdás rajzásmegfigyelésen alapuló permetezési időpont megválasztása, melyet a szeptember közepéig tartó rajzás több rajzáscsúcsa különösen indokolttá tesz. Hagyományos védekezés alkalmazása során a tömeges lárvakelés idejére célszerű a permetezést időzíteni és a szerves foszforsavészter (vagy egyéb) hatóanyagú készítmények közül választani. A szüret előtti időszakban már csak rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítmény jöhet számításba. Környezetkímélő, integrált védekezési rendszerekben a tömeges peterakás idejére célszerű a permetezést időzíteni, a diflubenzuron, teflubenzuron, fenoxikarb hatóanyagú készítmények közül érdemes választani. ĺgy arra is számíthatunk, hogy a kifejlett egyedek nagy része szintén elpusztul, és ezzel a peterakás mértékét csökkenthetjük. Körültekintő, megfelelő védekezési eljárást alkalmazva gyümölcskártétele 1-2% alá csökkenthető, de a szakszerűtlenül kezelt ültetvényekben nem ritka a 25-30%-os fertőzés sem.
Az amerikai fehér medvelepke
súlyos gondot okozhat az almaültetvényekben. Fiatal lárvái a közismert nyári hernyófészekben a leveleket károsítják, a fészekből kimászó idősebb lárvák pedig már megrágják a gyümölcs felületét is. A nagyszámú lárva a megtámadott fákon tarrágást okozhat, ami közvetve a gyümölcs minőségére és mennyiségére is kihatással lehet. A fiatal fák ismételt tarrágása fapusztuláshoz is vezethet. Legnagyobb jelentősége abban áll, hogy veszélyes károsító, s jelenléte exportkizáró tényező. Tömeges megjelenése esetén a hernyók ellen szerves foszforsavészter vagy piretroid készítményekkel kell védekezni. Azonban nyáron ismét nagy jelentősége van a vegyszermentes védekezésnek is. A mechanikai védekezés során a fertőzött, beteg növényi részeket kell eltávolítani és összegyűjtés után elégetni.
A piros gyümölcsfa takácsatka
elszaporodásának és kártételének megakadályozása augusztus folyamán már nehézségekbe ütközik, mivel a rendelkezésünkre álló akaricidek többségének kárencia-ideje igen hosszú. Pedig a védekezés igen fontos, mivel a kártevő a megtámadott leveleket szívogatja, ezért a levelek sárgulnak, bronzosodnak és idővel (jóval a természetes lombhullás előtt) lehullanak. A levelek fonáka a levedlett lárvabőröktől koszosnak látszik. A szelektív hatású inszekticidek rendszeres alkalmazása, a széles hatásspektrumú készítmények kiiktatása mellett a piros gyümölcsfa takácsatka természetes ellenségeinek betelepülését és fennmaradását teszik lehetővé. Ebben az esetben a fitofág atkafaj, valamint azok természetes ellenségeinek olyan közössége alakul ki, amelyben elmarad az atkák egyedszámának olyan mérvű ingadozása, amely a káros szint gyakori elérését jelenti.
A kaliforniai pajzstetűnek
mind a lárvája, mind a kifejlett alakja károsít. A növény valamennyi földfeletti részét megtámadja, nem válogat a különböző korú fák között sem. A fák pusztulása mindig felülről lefelé halad (csúcsszáradás). A megtámadott fa vékonyabb hajtásait, kérgét, törzsét hamuszürke, piszkos réteg fedi. Ezek a pajzstetű telepei, melyek mechanikailag könnyen eltávolíthatók. A megtámadott fa szövetei pirosra színeződnek, a gyümölcs ún. „lázfoltos” lesz, s a továbbiakban gyengébben fejlődik, torzulttá válik. Az inszekticidek alkalmazása kulcsszerepet játszik e károsító egyedsűrűségének mérséklésében. A mozgó lárvák megtelepedése a vegetációs időszakban elsősorban szerves foszforsavészter, valamint rovarnövekedés-szabályozó készítmények alkalmazásával akadályozható meg.
A varasodás-fertőzés veszélye
a nyár végi időszakban ismét fokozódik, különösen azokban a gyümölcsösökben, ahol a korábbiakban a levélen és a gyümölcsön nagyobb számban fejlődtek ki tünetek. Az újabb fertőzés megakadályozása már rendszerint nehézségekbe ütközik, mert a rendelkezésünkre álló fungicidek szüret előtti várakozási ideje minimálisan 10-14 nap. A különböző fajták eltérő növényvédelmi igénye tovább nehezíti az optimális védekezés kialakítását, ugyanis a nagyüzemi gyümölcsösökben nagyobb arányban telepített fajták közül éppen a késői érésűek (pl. Golden Delicious) az érzékenyebbek a varasodással szemben. Viszont a korábban érő fajták szedési ideje miatt a permetezéseket jóval előbb abba kell hagyni.
Az almafalisztharmat
elleni védekezés a szüret előtti időszakban különösebb gondot nem okoz, mivel a nyár végén a gyümölcsöt közvetlenül már nem veszélyezteti. A szüret előtt közvetlenül végezhető permetezéssel a fertőzöttség mértéke már különben sem csökkenthető számottevően.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.