Január végéig tart az aláírásgyűjtés a laboratórium újranyitásáért Komáromban

Ez új helyzetet teremt azon kórházak – köztük a komáromi kórház – számára, amelyekben az utóbbi években megszüntették a mikrobiológiai osztályt és a mintákat 100-150 kilométer távolságban lévő központi laboratóriumokban vizsgáltatják. Az új standard szabályozás viszont bizonyos mintáknál optimális esetben azonnali, vagyis 15-30 percen belüli, de maximálisan 2 órán belüli vizsgálatot ír elő. Ha az időfaktor nem teljesül, a kórokozó elpusztul, a vizsgálat fals eredményeket hozhat, ami a beteg félrekezeléséhez vezethet. Ahhoz viszont, hogy ezeket a határidőket be lehessen tartani, helyben kell laboratóriumot működtetni.

Januártól megszűnt az osztály

Komáromban január elsejével bezárt a kórház klinikai mikrobiológiai osztálya, a lépés ellen december elején aláírásgyűjtés is indult, a petíciós íveket egy hónap alatt már mintegy ötezren írták alá az egész Komáromi járásból. Tavaly tavaszig a Medirex társaság működtette a laboratóriumot a kórház területén, ám a kórházból, a sürgős esetek kivételével, már korábban Zólyomba hordták a biológiai anyagokat. Miután a Medirex megszüntette komáromi laboratóriumát, a kórház vezetése felismerte, hogy szükség van helyben is egy laboratóriumra, ezért július elején az újonnan alakult Semmelweis Egészségközpont oldalszárnyában megnyitották a klinikai mikrobiológiai osztályt, ahol mintegy száz körzeti orvos részére is végeztek vizsgálatokat. Úgy tűnt, ezzel megoldódik a helyzet, tavaly év végén azonban radikális változás történt: a kórház anyagi megfontolásból bezárta az osztályt és december 15-től már Zólyomba viszik a mintákat.

Felébredt a szakma

„Nemcsak Komáromot, hanem gyakorlatilag az egész országot érintő problémáról van szó – mondta Czirfusz Mónika, a Szlovákiai Klinikai Mikrobiológiai Társaság elnöke, a megszüntetett osztály volt főorvosa, a petíció egyik szervezője. – A kultivációs mikrobiológia az egészségügy rendkívül alulfinanszírozott ágazata, még mindig a 20 éve megállapított árak vannak érvényben, pedig a költségek ma már legalább a tízszeresükre nőttek. Vagyis a kórházak számára egyértelműen veszteséges egy ilyen laboratórium fenntartása. A magánkórházak fokozatosan fel is számolták ezeket, az Agel csoport például, amelyik a komáromi kórházat is működteti, most már kizárólag Zólyomban tart fenn ilyen laboratóriumot. Önkritikusan be kell ismerni, hogy korábban a mikrobiológiai szakma képviselői sem ismerték fel a veszélyt, nemigen foglalkoztak a finanszírozás kérdésével. Éppen ezért az utóbbi időben társaságunk megpróbál komplex módon hozzáállni a helyzet orvoslásához és folyamatosan tárgyalunk a minisztériummal az ágazat jövőjéről.” A szakember szerint az egyik fontos lépés az egészségügyi minisztérium február elején életbe lépő törvényerejű rendelete, amely a klinikai mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika terén is meghatározta a standard diagnosztikai és kezelési lépéseket. Következő körben a finanszírozás kérdésére kell megoldást találni.

Mit mond a törvény

A komáromi kórház fenntartója a Nyitra megyei önkormányzat, amelynek MKP-s képviselői még decemberben nyílt levélben tiltakoztak a klinikai biológiai osztály bezárása ellen. A Viola Miklós, az egészségügyi bizottság elnöke, Becse Norbert és Gyarmati Tihamér képviselő nevével fémjelzett levélben idézi az 576/2004-es egészségügyi ellátásról szóló törvényt, amelynek 4.§-a 3. bekezdése szerint a szolgáltató köteles megfelelő egészségügyi ellátást nyújtan. „Az ellátás akkor tekinthető megfelelőnek, ha mindent elkövetnek a betegség pontos meghatározása céljából, garantálják a mihamarabbi hatékony kezelést, melynek célja a beteg gyógyulása, állapotának javulása. Mindehhez a tudomány mai állásának megfelelő legkorszerűbb ismereteket használják, összhangban a megelőzés szabványosított eljárásaival, a diagnosztika szabványosított eljárásaival és a terápia szabványosított eljárásaival, figyelembe véve a páciens egyéni állapotát” – áll a törvényben. Vagyis ha egy kórház nem a szabványosított eljárásokkal összhangban végzi a kezelést, azaz, ha nem tartja be például a mintavétel és a minták kivizsgálása közti időre vonatkozó előírást, törvényellenesen jár el.

A komáromi kórház ráadásul – onkológiai részlegéből adódóan – magasabb kategóriába tartozik, mint az akut ellátást nyújtó kórházak, ezért ún. specializált mikrobiológiai laboratóriumot is kellene működtetnie. Szerettük volna megtudni, hogy a kórház február elsejétől miként tesz eleget ennek az előírásnak. Írásbeli kérdésünkre igen szűkszavú válasz érkezett Lucia Kočková marketingmenedzsertől. „A komáromi kórház a klinikai mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztikára vonatkozó standard diagnosztikai és kezelési lépések értelmében a kívánt minőségben végzi a mikrobiológiai vizsgálatokat, összhangban az egészségügyi minisztérium által elfogadottakkal” – olvasható levelében.

Mindenki érdeke a gyors diagnosztika

Czirfusz Mónika elárulta, hogy január végéig folytatják még az aláírásgyűjtést, az íveket a Szent Valéria Rendelőintézetben lehet aláírni, ezt követően juttatják el azokat az egészségügyi minisztériumba és a Nyitra megyei tisztiorvoshoz is. „Nemcsak a betegek, hanem a kórházak érdeke is, hogy a mintavételt követően mielőbb megtörténjék annak kivizsgálása, és minél hamarább megállapítsák, mi okozza a fertőzést, milyen antibiotikumos kezelésre van szükség – magyarázta Czirfusz Mónika. – A szállítási idő ilyen esetben időveszteség. Minél később kapunk eredmény, annál nagyobb a félrekezelés kockázata, annál gyakrabban fordulhat elő, hogy egy adott kórokozóval szemben ellenálló készítménnyel kezdik meg a kezelés, ami nem mellesleg felesleges pénzkidobás is.”