Orbán útja a harmadik fölényes győzelemig

magyarországi választások 2018
Budapest |

A Fidesz győzelme a vasárnapi magyarországi választásokon egy percig sem volt kétséges. Összesítjük, mi vezetett Orbánék elsöprő győzelméhez, az ellenzék bukásához, és felvázoljuk, mi vár a Fideszre az elkövetkező négy évben.
 

„Sajtótájékoztatót a vesztesek tartanak” – vetette oda Rogán Antal az újságíróknak a Fidesz eredményváróján a budapesti Bálnában. A „lepattintás“, bármilyen arrogánsan is hat, a Fidesz részéről érthető, hiszen egyrészt a labda nem az ő oldalukon pattog, hanem az ellenzékén. Másrészt pedig Orbán Viktorék győzelmén nem kell sokmindent megmagyarázni, hiszen egy pontosan működő, a politikai valósághoz és lehetőségekhez tökéletesen alkalmazkodó, azokat kihasználó, és alaposan kidolgozott masinéria győzelméről van szó.

Győzött a gépezet

Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a kétharmados győzelem nem egyszerűen annak köszönhető, hogy a Fidesz megfújta a harcba hívó kürtöket, a választói pedig az urnákhoz járultak. Ahhoz, hogy Orbánék harmadszor is kétharmados diadalt arattak, kellett a nyolc év hangyamunkájával kialakított környezet és gépezet, amely egyrészt mozgósította a Fidesz keménymagját és a jobboldalt, másrészt pedig a Fidesz felé billentette az ideológiailag általában nem elkötelezett, billegő szavazókat – elsősorban a vidékieket és a határon túliakat.

A választási győzelemre kiélezett rendszernek rengeteg eleme van, nem is térünk ki mindegyikre. Beletartozik például a 2011-ben kialakított vegyes választási rendszer, mely biztosította, hogy a Fidesz, bár a listás szavazatok kevesebb, mint felét vitte el, mégis a parlamenti helyek 66 százalékát kapja meg. De a Fideszt segíti a határon túli magyarok szavazati joga is – a mostani választáson Orbánék kapták a szavazatok mintegy 95 százalékát. Ennek oka sem túl bonyolult: a Fidesz kormányzati pozícióból a határon túli szövetségesein keresztül nagyon sok pénzt juttat a határon túli közösségekhez, és ezt jól le is tudja kommunikálni.

A Fidesz eszköztárában nagyon fontos szerepet tölt be a kommunikáció is, saját sajtógépezetének kialakításába rengeteg pénzt és emberi erőforrást öltek – a közmédia kisajátításától kezdve a teljes régiós lappiac és a bulvárpiac bekebelezéséig. Ez az eszköz rengeteget számított a kampányban, hiszen a párt központilag megalkotott, pontosan ütemezett üzeneteit akadálytalanul továbbították a választókhoz.

De a gépezetnek volt egy másik nagyon fontos eleme is: volt, ki működtesse. Amellett, hogy a pártnak széles és elhivatott aktivistahálózata van, akik elvégzik az aprómunkát, van olyan szellemi hátországa is, mely ezt az egészet szervezni, irányítani tudja. A Fidesz stratégái ugyanis jelen pillanatban a legjobbak Magyarországon. Tökéletesen járták körül és azonosították be a Fidesz választói célcsoportjait, mérték fel a Közép-Európában uralkodó közhangulatot, teremtették meg az ellenségképet és fogalmazták meg a megfelelő üzeneteket – ennek köszönhető a sorosozás és a menekültellenes kampány, mellyel teljesen uralták a mediális teret. Ezekre a panelekre húzták fel a gondoskodó, védelmező kormány képét, és olyan politikai folklórt teremtettek, mely egyaránt meg tudta szólítani a társadalom legkülönbözőbb tagjait: a csenyétei romákat, a komáromi kispolgárokat, vagy épp a Vas megyei falusiakat. Nagyon pontosan vették észre, hogy a demokrácia állapota és hasonló témák csak a társadalom kis szegmensében rezonálnak.

Mindezek nyomán nyolc év alatt létrejött és stabilizálódott egy erős, szélesebb értelemben véve 2,6 millió főt számláló politikai család. Az ide vezető úton zajló kommunikációs háború során pedig erős társadalmi polarizáció alakult ki, és mélypontra került a politikai kultúra. De a Fidesz választási eredményre fókuszáló hatalomgyakorlási gépezete ezt a tényezőt sokadrangúként kezeli.
 

Zavarodott ellenzék

Ezzel a finomhangolt rendszerrel kellett volna felvennie a harcot a felszalámizott magyar ellenzéknek, melynek amellett, hogy folyamatosan védekeznie kellett a Fidesz oldaláról érkező nehéztüzérséggel szemben, saját válságával is szembe kellett néznie. Amellett, hogy az egyes pártoknak komoly gondjuk akadt a hitelességgel és egyértelmű üzeneteik tolmácsolásával, húzóarcokat sem sikerült találniuk maguknak. Gyurcsány Ferenc (DK) például 12 évvel az őszödi beszéd után is jelentős ellenzéki arc, holott személye Orbán Viktor mellett talán a legmegosztóbb a magyar társadalomban. De Vona Gábornak sem sikerült a néppártosodási projekt a Jobbikkal, hiszen a Fidesz mindent megtett azért, hogy középre tolódással elégedetlen radikális szavazókat magához csábítsa, miközben folyamatosan megkérdőjelezte a Jobbik identitását és céljait.

Molnár Gyula, az MSZP most már csak volt elnöke pedig lapunknak korábban egyenesen azt mondta, a szocialisták 2009 óta nem mentek át a tűzkeresztségen, és nagy hiba volt az is, hogy nem sikerült vezetőt adni az ellenzéknek, például Botka László személyében. Így Karácsony Gergely lett az MSZP–Párbeszéd koalíció miniszterelnök-jelöltje, róla pedig nem igazán állítható, hogy tömegeket megszólító, karizmatikus vezéralkat lenne. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint az MSZP átment egy nemzedékváltáson, a fiatalok a kétezres évek közepe óta átvették a stafétát a szoci öregektől, így került az élvonalba például Kunhalmi Ágnes vagy épp Újhelyi István – jelenleg a vezetésben több fiatal van, mint a Fidesz élvonalában. „Az MSZP mégis komoly vereséget szenvedett. A fiatalítás önmagában nem garancia egy párt sikerére, legalábbis Magyarországon nem” – magyarázza az elemző, aki szerint a szocialisták nagyon kevés kvalifikált szakembert tudtak harcvonalba állítani. „Ez is akadályozta a szocialistákat abban, hogy el tudják hitetni a közvéleménnyel, ők jobban tudnák csinálni, jobban tudnák igazgatni az országot, mint a Fidesz” – mondja Nagy Attila Tibor. „Az ellenzék azt akarta bizonyítani, hogy az országban rossz az egészségügy és az oktatás állapota, de ebből az alapállásból csak meg kellett volna mutatni hitelesebben, hogy ehhez képest milyen országot akarnak, és konkrétan milyen eszközökkel próbálják elérni” – teszi hozzá. Szerinte a Fidesz így nem kizárólag a menekültellenes kampánya miatt nyert. „Nem túl jó az élet Magyarországon, de valamivel jobb, mint 2010-ben, és a lakosság kicsit jobban él, mint akkor. Az emberek jelentős része úgy gondolja, nem annyira szörnyű a Fidesz kormányzása: itt volt a családi adókedvezmény, emelkedtek a fizetések is Magyarországon. Az emberek nyilván ennél jobb, nyugati vagy legalább csehországi béreket szeretnének, de mégiscsak volt emelkedés, történt valami. Ehhez képest kellett volna az ellenzéknek bemutatni, hogy tényleg jobban tudná irányítani az országot” – jegyezte meg.

A választási eredmények után az ellenzéknek nagyon nehéz lesz megújulnia. Az elemző arra nem sok esélyt lát, hogy összeborulnak, és közös vezető figurát keresnek maguknak, aki konkurálni tud Orbán Viktorral. Valószínűleg a pártok inkább önállóan keresik majd saját új vezetőjüket, és ennek nyomán komoly hatalmi harcok alakulnak majd ki, melyek hónapokig elhúzódhatnak.

Nagy Attila Tibor több forgatókönyvet is el tud képzelni a következő ciklusra. Kialakulhat például egy nagy, domináns ellenzéki párt, mely rá tudja kényszeríteni az akaratát a többi kisebb pártra, és a következő választásokon lehet egy egyértelmű kihívója a Fidesznek. Az is elképzelhető, hogy a következő választáson egy nagy választási pártba tömörül az ellenzék – de az is, hogy nem változik semmi, az ellenzék pedig szétszakadva, nyögvenyelősen koordinálva próbál majd nekimenni 2022-nek. Utóbbi lehetőség a vasárnapi választási eredmények miatt is fenyeget, a parlamentben ugyanis jelenleg képviselőkön keresztül hét ellenzéki párt lesz majd, az egységes Fidesz–KDNP ellen, ez pedig még inkább hozzájárul a megosztottsághoz. „Ilyen ellenzéki struktúrával Orbánt nem lehet legyőzni, így csak abban reménykedhetnek, hogy Orbánék valami óriási hibát követnek el” – teszi hozzá az elemző. „Ha lenne egy ellenzéki párt vagy pártszövetség, mely az ellenzéki szavazók legnagyobb részét le tudná fedni, akkor az versenyképes is lehet, feltéve, ha tehetséges, hiteles politikusok irányítják. Annak nincs sok értelme, hogy a jelenlegi ellenzéki konfliktusok átkerüljenek egy nagyobb választási pártba” – jegyezte meg.
 

Mi vár a Fideszre?

Jelen pillanatban úgy tűnik, az ellenzék csak abban reménykedhet, hogy a harmadik kétharmados Fidesz-kormányon jelentkeznek a fáradtság, illetve a kormányzati degeneráció jelei, a motiválatlanság és a megújulás.

Orbánék számára tehát minden adott, hogy ott folytassák, ahol abbahagyták. Nagy Attila Tibor figyelmeztet: Magyarországon elsöprő többségben szereztek mandátumot a nyíltan bevándorlásellenes pártok, a Fidesz és a Jobbik együtt a szavazatok kétharmadát söpörték be, ez pedig európai mércével is kiugró, és rezonálni is fog Európában. Ennél fogva a bevándorlásellenes és Soros-ellenes retorika folytatására számíthatunk, és a Stop Soros törvénycsomagon keresztül a kormány szinte garantáltan fel fog lépni a civil szervezetekkel szemben. „Ha megmarad a kétharmados többség, akár az alaptörvény módosításával is biztosabbá lehet tenni a kormánykritikus szervezetekkel szembeni fellépést” – vélekedi az elemző. Arra számít, hogy folytatódik a nemzeti-nacionalista politika is, a magyarság és a haza retorikai előtérbe helyezése, illetve a Brüsszellel szembeni további konfliktusok.

Csakhogy a Fideszre más, komoly feladatok is várnának, melyekre komoly társadalmi igény van, ám kérdés, tud vagy akar-e velük mit kezdeni. Ilyen például a magyar ellátórendszerek kérdése. „Elgondolkodtató, hogy a Fidesz az egészségügy és az oktatásügy komoly problémái ellenére is győzni tudott” – mondja Nagy Attila Tibor.

Kihívás lesz az is, mit kezd a párt a digitális gazdaságra, a robotizációra való áttéréssel, hogyan készíti fel erre a magyar társadalmat. Ez ugyanis komolyan érintheti az egyik magyar húzóágazatot, az autóipart, és lehetséges, hogy ennek következtében elbocsátási hullám indulhat a következő években az automatizáció fokozódása esetén.

Menedzselni kell a nyugdíjrendszert is, mert növekszik a nyugdíjasok száma, és ki kell termelni a költségeket. De az európai színtéren is lesznek kihívások, például a mag-Európa, és az ezzel összefüggő euróbevezetés kérdése, melynek kapcsán a kormány eddig elutasító volt.

Fejtörést okozhat a következő uniós költségvetési ciklus is, Magyarországra ugyanis jóval kevesebb pénz érkezhet – az uniós pénzek azonban nagyon fontos szerepet töltöttek be az orbáni mechanizmus kiépítésében. „Erre a kormány már elkezdett készülni, olyan költségvetést fogadtak el, mely jelentős állami fejlesztési pénzeket tartalmaz legalább ezermilliárd forint értékben. A kormány elkezdett bespájzolni” – jegyzi meg az elemző.

Orbánék tehát jobb feltételekkel futnak neki a következő ciklusnak, mint 2014-ben. S az sem kizárt, hogy – míg a pártpolitikában továbbra is nagyon éles csatákra lehet számítani – elindulhat egyfajta konszolidáció a mindennapokban, a társadalomban. Feltéve, teszi hozzá Nagy Attila Tibor, hogy a világgazdaság alakulása is a Fidesz kezére játszik. Ez azonban kiszámíthatatlan, és amennyiben rosszabbra fordulnak a dolgok, az nagyon nagy kihívást jelent majd Magyarország számára.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?