Szlovákia még demokrácia, Magyarország már hibrid rezsim

Az amerikai központú nonprofit civil szervezet, a Freedom House, amely a demokrácia, a politikai és emberi szabadságjogok helyzetének kutatásával foglalkozik, a napokban hozta nyilvánosságra a Közép-Európától Közép-Ázsiáig húzódó régióban található országok demokratikus berendezkedéséről szóló éves jelentését, amelyben hét kritérium alapján értékelték az államok demokrácia-pontszámát. Az értékelést 1 és 7 közötti skálán végezték, ahol az 1 a legalacsonyabb, míg a 7 a legmagasabb szintű demokráciát jelöli. Szlovákia idén 5,21 pontot kapott, ami megegyezik az ország tavalyi értékelésével, és valamivel a vizsgált országok átlaga felett van.

A kormány és a civilek

A mutatókat sorra véve az elemzésben azt látjuk, hogy az ország demokratikus irányítását, vagyis a kormány és a törvényhozás működését, a parlamenti választások rendszerével együtt, az amerikai szervezet a lehetséges 7-ből 4,5 pontra értékelte. „Szlovákiában a kormányzás demokratikus, bár az eliteken belüli és az intézményi konfliktusok gyakran vezetnek polarizációhoz, nem hatékony működéshez, instabilitáshoz és társadalmi bizalomvesztéshez. A szlovákiai választások szabadok és tisztességesek” – szögezik le. Maga az őszi parlamenti választás folyamata 6,25 pontos értékelést kapott, bár regisztrálták, hogy Magyarország és Oroszország irányából érkeztek bizonyos törekvések a voksolás befolyásolására. Rámutatnak, a választás előtti kampánycsend alatt, a magyar kormánymédia, amely Szlovákia területén is elérhető, egy Robert Ficóval (Smer) készült interjút közvetített. De azt is megemlítik, hogy a választási kampányba orosz szereplők is igyekeztek beavatkozni, bár hozzáteszik, ezek az incidensek jelentős mértékben nem befolyásolták a választás kimenetét. Ugyancsak kiemelik, hogy az Igor Matovič vezette OĽaNO (ma már Szlovákia mozgalom) 500 eurós jutalom ígéretével szerezhetett magas támogatást a romák lakta településeken.

Az amerikai szervezet a civil társadalom állapotát, így az egyesületek anyagi stabilitását, működésük jogi és politikai környezetét stb. Szlovákiában 6 pontosra értékelte. Problémaként emelik ki, hogy a tavalyi szeptemberi választás után hatalomra kerülő Smer és SNS képviselői több támadást is intéztek a civil szektor ellen. Ahogy arra is rámutatnak, komoly veszélyt jelentett volna az egyesületek számára, ha úgy alakították volna át a személyi jövedelemadó civileknek felajánlható 2 százalékára vonatkozó szabályozását, hogy az adózók ezt a forrást az ún. szülői nyugdíjra fordíthassák. Ez jelentős forráskiesést jelentett volna az egyesületek számára. Ugyancsak kiemelik, hogy egyes politikai szereplők már a tavalyi parlamenti választás előtti kampány során élesen támadták az LMBTQ+-jogokért kiálló civil szervezeteket. A KDH elnökének, Milan Majerskýnek az ilyen kijelentését idézik.

Sajtószabadság

Önálló mutatóként elemezték a sajtószabadságot, amelyet Szlovákiában 5 pontra értékeltek. Az ezzel kapcsolatos fontosabb események között kiemelik például, hogy a Fico-kormány csökkentette a közmédia (RTVS) költségvetését, ami az intézmény hosszú távú fenntarthatóságát fenyegeti. Rámutatnak, hogy az újságírók védelme nem megfelelő, hiszen egy felmérés szerint egyharmaduk úgy nyilatkozott, előfordult, hogy fenyegetésnek voltak kitéve. Ugyancsak problémásnak tartják, hogy a Fico-kabinet tagjai nem kommunikálnak bizonyos médiumokkal. „Az ehhez hasonló fejlemények, az egyre ellenségesebb környezet miatt a független média képviselői azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy az új koalíció hátráltatni fogja a sajtó függetlenségét és az újságírók védelmét elősegítő reformokat” – olvasható a jelentésben. Ugyancsak aggasztónak tartják, hogy csak a lakosság 27 százaléka bízik a sajtóban. Leszögezik, az összeesküvés-elméletek gyakran nagy figyelmet kapnak, illetve hogy a dezinformáció és az ún. alternatív média működése már állandó jelenségnek számít. Rámutatnak, hogy az új kormány tagjai is megjelentek az ilyen sajtóorgánumokban, amivel legitimizálták ezeket a tudatosan félrevezető információkat terjesztő csatornákat.

Bíróságok

A helyi önkormányzatok demokratikus működése 5,5 pontot kapott, amellyel kapcsolatban elsősorban a megyék, városok és falvak költségvetésében fellépő problémákat emelik ki. Az igazságszolgáltatást, így az alkotmányos és emberi jogok védelmét, a bíróságok függetlenségét, a nemzetiségi kisebbségek jogállását, a törvény előtti egyenlőséget, a börtönökben uralkodó állapotokat és a bírósági határozatok betartását együtt 5,25 pontra értékelték. A fontosabb fejlemények között említik a bírósági reformot, amely keretében például csökkentették a járási törvényszékek számát. Problémaként látják, hogy a főügyész, Maroš Žilinka a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva több politikus elleni büntetőeljárást is leállított, de a Különleges Ügyészség feloszlatását is megemlítik.

Korrupció

A jelentés bőségesen sorolja az elmúlt időszak korrupcióval kapcsolatos eseteit és eseményeit. Megemlítik, hogy több mint 40 korábbi bíró, rendőr és köztisztviselő ellen született már ilyen bűncselekmény miatt elmarasztaló ítélet. A fontosabb ügyek közül Peter Kažimírnak, a Szlovák Nemzeti Bank elnökének, Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszternek, Tibor Gašpar (Smer) parlamenti képviselőnek az esetét emelik ki. De felidézik azt a huzavonát is, amely a bejelentővédelmi hivatal körül alakult ki. Az intézmény ugyanis védelmet adott Ján Čurilla nyomozónak és néhány munkatársának, akik magasrangú szereplők ellen indítottak eljárásokat. Ezt a védelmet az új kormány elfogadhatatlannak tartja, és a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) megpróbálta elbocsátani őket, de nem járt sikerrel. Az amerikai szervezet ebben a kategóriában is kiemeli, hogy az említett 363-as paragrafus önkényes használata az egyik fő akadálya a korrupciós ügyek kivizsgálásának.

Magyarország

Magyarország megítélése a tavalyi évhez képest nem változott, az összesített értékelésben mindössze 3,57 pontot kapott. Ez azt jelenti, az ország már nem demokrácia, de még nem is stabilizálódó autokrácia, ugyanakkor inkább utóbbi felé tart. A szerzők szerint az Orbán Viktor (Fidesz) vezette magyar kormány még érzékeny a nemzetközi nyomásra, ezért sokkal erősebben kellene ezt használni. A szankciók alkalmazásának lehetőségét vetik fel. Magyarországot egyébként Szerbiához hasonló hibrid rezsimnek írták le, ahol az ellenzéknek és a civil társadalomnak hagytak egy kis működési teret, de a kormányzó politikai csoport saját lehetőségei körén belül meg tud akadályozni bármilyen kormányváltást. A Freedom House-nál a hibrid rezsimeket úgy jellemzik, hogy ezekben a rendszerekben a demokratikus intézmények nagyon sebezhetőek, illetve a politikai és polgári szabadságjogok jelentős támadás alatt állnak. Az összes vizsgált ország közül Magyarország demokratikus visszafejlődése volt a leggyorsabb az elmúlt húsz évben.