Csak a Krímre ne!

Megint recseg-ropog a kormánykoalíció, ezúttal a vietnámi vállalkozó elrablása miatt.

A nyilvánosság ismét meggyőződhet róla, hogy Pellegrini csupán Fico klónja, Saková belügyminiszter asszony Kaliňák klónja, a Smer meg a saját maga klónja.

Egy olyan párt, amely nem képes önreflexióra, megújulásra akkor sem, ha 20 százalékra csökken a népszerűsége. És még nagyobb megrökönyödést keltett a magányos (mondhatnánk éjszakai) farkas, Marček képviselő úr látogatása a Krím félszigeten. Először úgy volt, hogy több szlovák képviselő is vele tart, aztán meggondolták magukat. Ukrajna ugyanis pozsonyi nagykövete révén értésre adta, hogy nem tartja jó ötletnek a megszállt területre való kiruccanást, így aztán csak egyetlen magányos képviselő marad, aki kitartott amellett, hogy a Krím orosz, mindig is orosz volt, tehát teljesen rendben van az elcsatolása. Eszerint az is rendben lenne, ha most elkezdenénk átrajzolni Európa térképét azon az alapon, hogy „hiszen a miénk volt”. Kalinyingrád, jobban mondva Königsberg mindig német volt, a Csallóköz mindig magyar – és így tovább, folytathatnánk. Ezek azok az „alapigazságok”, melyek oly sok tragédiát okoztak Európában, és éppen az Európai Unió az, amely félretette ezt a látásmódot és biztosítja már háromnegyed évszázada a nyugalmat kontinensünkön.

Ellenben Oroszország megmutatta, hogy a nagyhatalmi álmokat nemcsak a határain belül dédelgeti, hanem exportálja az egész világba.

Ennek ujjlenyomatát felfedezhetjük például, ki hinné, a katalóniai népszavazáson is.

Annál meglepőbb, hogy a szlovák csúcspolitika alábecsüli ezt a rizikót. A parlament külügyi bizottsága Cséfalvay Katalin (Híd) vezetésével elutasította a Krím megszállásának legitimálását. Bár ez teljesen megfelel Szlovákia hivatalos külpolitikai irányultságának, a bizottsági ülésről mégis hiányoztak a Smer és az SNS képviselői.

Talán el kellene menni ismét szabadságra… Csak nem a Krímre.

A szerző a TASR hírügynökség munkatársa