Nem csak a tejtermelés helyzetét értékelték

Ugyanakkor ezek a rendezvények alkalmat szolgáltatnak arra, hogy az agrárvállalkozók kölcsönösen elmondják egymásnak tapasztalataikat, kicseréljék szakmai ismereteiket, véleményt mondjanak saját szakágazatuk és az egész agrárágazat helyzetéről.

Perlecky Gábor, az agrárkamara regionális igazgatója bevezetőjében erre buzdította a részvevőket, aminek eredményeként a hivatalos eredményhirdetés után jó hangulatú eszmecsere alakult ki a résztvevők között.

Ján Moťovský, a regionális agrárkamara állattenyésztési szekciójának vezetője vitaindítójában utalt arra, hogy az uniós tagság ugyan kihívás a termelőknek, de a jelenlegi viszonyok között, a hazai ágazat támogatási szintjét tekintve nagyon nehezen tudnak csak lépést tartani az uniós versenytársakkal. Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség fenntartásában szerepet játszó támogatások megszerzésében az utóbbi időben kellemetlen tapasztalatokat is szereztek, hiszen az ágazati operációs program 2. fordulójának feltételei a járás termelői számára gyakorlatilag elérhetetlen követelményeket támasztottak. Felvetette, hogy az egyenjogúság elve alapján mi is követelhetnénk, hogy a régi uniós tagországokban is csökkentsék az agrártámogatásokat a miénk szintjére, vagy akár teljesen szüntessék meg azokat. Az is jellemző, hogy a közvéleményben és a médiában általában negatív színben tüntetik fel az ágazati követeléseket, mintha az agrárágazat csupán folyamatosan követelőzne. Pedig az igazság az, hogy a szállítói-megrendelői kapcsolatokban a termelők többnyire a rövidebbet húzzák, miközben a partnereik azt hangoztatják, hogy egy hajón utaznak. Az őstermelőknek azonban sajnos, az a tapasztalatuk, hogy ezen a hajón a kereskedők és termékforgalmazók általában az első emeleten foglalnak helyet, míg a termelőknek csak a hajó gyomrában, a fedélzet alatti térségekben jut hely. Milyen egyenrangúság az, ha a szállítók például nem akarják kivenni a részüket a veszteségekből, ha a felvásárlók nem fizetnek időre az átvett áruért, vagy egyáltalán nem fizetnek.

Varga Zoltán a mezőgazdasági szövetkezetek és kereskedelmi társaságok országos szövetségének hivatalvezetője hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a mezőgazdászok egymás között arról vitatkoznak, hogy vajon a dél-szlovákiai termelőnek jobb a sora, vagy a hegyaljainak, ki érdemel támogatást, ki nem, addig könnyű megosztani őket, s elterelődik a figyelem a fontosabb dolgokról. A jelenlegi helyzetet kritikusnak értékelte, s azt állította, hogy ha az ágazat nem tud előbbre lépni az érdekérvényesítés területén, akkor rövidesen nem az lesz a kérdés, hogy ki marad fenn, vagy ki nem, hanem a dominó-effektus elve elsodorhat mindenkit. Ezért felhívta a jelenlevőket, hogy támogassák az agrárönkormányzatok tanácsa által szervezett megmozdulást, amely nemcsak a 65 százalékos támogatásról szól.

A tejtermelők versenye

A tejtermelők versenyében az agrárkamara és a biológiai szolgáltatások regionális központja által megszabott kritériumok alapján a legjobb tejtermelő gazdaságok rangsorában a Galántai járásban a sopornyai Agricola Kft. vitte el a prímet, a második helyen a vízkeleti Fyzokol Kft. végzett, a harmadik helyre pedig a nádszegi Agrimpex szövetkezet került. A Vágsellyei járás termelői között a sókszelőcei ZOO Divízia, a vágsellyei szövetkezet és a negyedi Queen Kft. volt a sorrend. A legjobb napi teljesítményt produkáló holstein fajtájú tehenek között az első négy helyen szintén az Agricola teheneit rangsorolták. A szlovák tarka teheneknél a nádszegi Agrimpex állatai produkálták a legjobb eredményeket.

A Galántai régióban, amint azt Dr. Mikita a az állami tenyésztési intézet vezetője is hangsúlyozta a tehénállomány összetétele jellegzetes, hiszen az állományok 51 százaléka kifejezetten tejtermelésre szakosodott holstein-fríz fajtából áll, 45 százalékban viszont a szlovák tarka tehenek alkotják. A tehenek átlagos életkora eléggé alacsony, s a járásban azonban még meglehetősen magas az olyan tehenek aránya (8,8 %), amelyek a tejtermelésben nem érik el a 3500 kg-os szintet.

A Szlovák Biológiai Szolgáltatások képviselője szerint a legutóbbi négy évben végzett vizsgálatok és értékelések alapján elmondható, hogy a gazdaságok jelentős lépést tettek előre az állományok genetikai tisztaságának javításában, ugyanakkor a takarmányozásban az adagok tápértékében és az állatok egészségi állapotában vannak még tartalékok. Az állategészségügyi intézet regionális képviselője arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az állattartásban 2006. január 1-től megváltoznak egyes higiéniai szabályok, ezért az állattartásban, illetve a tejtermelésben dolgozók évi továbbképzését már nem a régi jogszabály alapján, hanem az új rendelkezés szellemében kell majd végrehajtani.

Štefan Kováč, a Milex galántai igazgatója elégedetten állapította meg, hogy az általuk átvett tej minősége az utóbbi félévben jelentősen javult, egyúttal kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a tejtermelés továbbra is stabilizációs tényezője lesz a mezőgazdasági termelésnek.

Jozef Nahácky a Galántai Regionális Agrárkamara elnöke zárszavában ugyancsak hangsúlyozta az agrártermelők érdekeinek érvényesítését, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdáknak és a vállalatoknak maguknak is tenniük kell a változó helyzethez való alkalmazkodásban. Példaként az osztrák termelőket említette, akik a jövedelemcsökkenésre rugalmasan reagáltal, és komoly szerkezetváltással alkalmazkodtak a megváltozott feltételekhez. Például átálltak az energetikai növények termesztésére, s ezeket a saját energetikai céljaikra kihasználva a fennmaradó energiát pedig a nyilvános hálózatba eladva biztosítják a megélhetésüket. Utalt arra, hogy amit mi tavaly még jóformán elfogadhatatlannak tartottunk, nevezetesen hogy a gabonát eltüzeljük, és ebből is energiát nyerjünk, szomszédainknál már bevált módszer, s ezeket a tapasztalatokat a mi viszonyainkra alkalmazva szintén átvehetnénk. (sz)