Nehéz ellene védekezni

A dohánytripsz nőstények a tojásaikat a növény leveleinek bőrszövete alá süllyesztik. A kikelő lárvák rögtön táplálkozni kezdenek. Két lárvaállapot után a növényt elhagyják és a talaj felső rétegébe húzódnak, ahol a vedlést követően prenimfává, majd újabb vedléssel nimfává alakulnak. A prenimfa és a nimfa nem táplálkozik, a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat a lárvakorukban felhalmozott tápanyagkészletükből fedezik. A nimfa vedlése után imágóbá alakul, ez ismét a növény levelein táplálkozik. Az imágók mérete alig haladja meg az 1 millimétert. A nőstények szűznemzéssel szaporodnak. Egy nemzedék kifejlődésre 25 C fokon hozzávetőleg két hétig tart. A dohánytripsz tápnövényeinek köre széles, legfontosabbak a dohány, vöröshagyma, uborka, paprika, növényházi szegfű. A gyomnövényeken is előfordul, róluk elvándorolva a kultúrnövényeken telepedhet meg. A kártételt az imágók és a lárvák táplálkozása okozza. Szúrószívó szájszervük kitinizált szúrósertéivel felszakítják a levél bőrszövetét, majd felszívják a sejtek nedveit. A szívogatás hatására a növény levelein ezüstös elszíneződés alakul ki.

A fejes káposztán ettől eltérő kárkép alakul ki. A káposztafej belsejében uralkodó magas relatív páratartalom és a növény igen jó sebzáró képessége folytán a dohánytripsz szúrása helyén sejtburjánzás indul meg, amelynek felső sejtsorai elparásodnak. ĺgy alakul ki a termelők által már jól ismert barna, parás szemölcsök. Ezek súlyos kártételkor összefüggő bronzos, érdes felületeket alkothatnak. Az így károsított káposztafejek tömege nem csökken, azonban a rosszabb minőség következtében jelentősen romlik a piacosságuk.

Széleskörű kísérletek, termelői tapasztalatok is azt igazolják, hogy a káposztafej belsejében táplálkozó dohánytriszpek ellen a kémiai védekezés hatástalan. Ez több okra vezethető vissza. A kifejlett káposztafej belsejébe nem jutnak el a másik kultúrákban tripszek ellen kiválóan használható növényvédő szerek. A dohánytripsz pedig akár 25–30 levélmélységben is előfordul. Még a késő szeptemberi időszakban is találunk olyan fejeket, amelyekben a 21–25., egy esetben pedig a 31. (!) levél mélységében is tapasztalható volt a kárkép. A dohánytripsz a káposztafej belsejében olyan kedvező életkörülményeket talál, hogy még a prenimfa és a nimfa alak fejlődése is ott megy végbe. ĺgy szűznemzéssel több nemzedéke is kifejlődik anélkül, hogy egyetlen egyed is elhagyná azt. Ezáltal a természetes, népességet csökkentő tényezők, mint a záporok, a szárazság, a természetes ellenségek sem csökkentik a kártevő egyedszámát.

A dohánytripsznek több természetes ellensége is van, közülük a ragadozó atkák (Amblyseius spp.) a növényházakban, hajtatott paprikán a nyugati virágtripsz ellen sikeresen használják. A kártevő ellen, szabadföldi körülmények között azonban az említett, vagy más természetes ellenség bevetésére még nincs kidolgozott technológia. A dohánytripsz károsításának mértéke három tényezőtől függ: a fejlődés időszakának időzítésétől, a tápnövényt kereső, betelepülő tripszek egyedszámától, valamint a fajták toleranciájának mértékétől.

A dohánytripsznek számos tápnövénye van. A legfontosabb a vöröshagyma, rajta a dohánytripsz igen nagy számban szaporodik. Előfordul őszi búzán, árpán, zabon, lucernán, vörös herén. A felsorolt növények érésekor, illetve betakarításakor a dohánytripsz nagy tömegben hagyja el ezeket a kultúrákat, új tápnövény után kutatva. Ha elhúzódó, meleg időjárás jellemzi az őszt, a károsítás alig csökken szeptember folyamán. Szeptembertől decemberig a károsítás hónapról hónapra csökken. Ez főként a csökkenő hőmérsékletnek tudható be, amellyel a tripszek tevékenysége is lassul. Ha a káposztát nem kellően alacsony hőmérsékleten tárolják, a károsítás a tárolóban akár folytatódhat is.

Az 1980-as évek közepétől több, mint százötven fejeskáposzta-fajtát vizsgáltunk. Megállapítottuk, hogy a köztermesztésben lévő fajtákat kivétel nélkül károsította a dohánytripsz, a más kártevők elleni rendszeres rovarölő szeres kezelések ellenére is. Teljesen ellenálló fajta nincs, de a károsodásuk között jelentős a különbség. Megállapítottuk, hogy a szeptembertől decemberig terjedő időszakban szintén számítani lehet a dohánytripsz károsítására. A fajták károsodásának mértékében a legnagyobb különbséget a tripszek számára még kedvező szeptemberben találtuk. A novemberi, illetve a decemberi betakarítású fajták között kisebb volt a különbség.