Néha nem ismerik saját betegeiket

Évente mintegy 1200 ember veszíti életét Nagy-Britanniában, amiatt, hogy az orvosak nem rendelkeznek megfelelő információkkal a betegeikről. A BBC által ismertetett, Spoonful of Sugar (Egy kanál cukor) címet viselő tanulmány szerint ezeknek a haláleseteknek nem kellene bekövetkezniük, mert az orvosok és a nővérek műhibáira, illetve a tévesen felírt gyógyszerekre vezethetők vissza. A közpénzek felhasználását ellenőrző brit Audit Commission által elkészített felmérés rámutatott: a halálesetek közül sokat el lehetett volna kerülni, ha az orvosok megfelelő információkkal rendelkeztek volna a betegeikről: kiderült, hogy a kórtörténetet és az allergiákat leíró feljegyzések sokszor olvashatatlanok, hiányosak, vagy nem is léteznek. A brit statisztikák szerint a kórházakban fekvő betegek 10 százaléka kénytelen elviselni valamiféle „kedvezőtlen eseményt”, pedig ezeknek akár a felét is meg lehetne előzni. A félrekezelések, allergén reakciók egyharmada újabb betegségeket, vagy akár halált okoz, és átlagosan nyolc és fél nappal nyújtja meg a kórházi tartózkodást.

Nick Mapstone, az említett tanulmány egyik szerzője a BBC-nek elmondta: a brit egészségügy évente akár félmilliárd fontot is fordít arra, hogy meggyógyítsa a műhibát vagy hibás kezelést elszenvedett betegeket. Ez az összeg nem tartalmazza a betegeket ért veszteségeket. Szerinte a modern orvostudomány sokkal hatékonyabb tudna lenni. Ugyanígy megvan az a képessége is, hogy több kárt mint hasznot okozzon, ha hiba csúszik az adminisztrációba. „Előremutató volna ezen javítani, de komoly ráfordításokat igényel” – véli a szakértő.

Az elkerülhetőnek minősített hibák háromnegyedének már pusztán azzal elejét lehetne venni, ha mindenütt számítógépen írnák fel a gyógyszereket.

A brit kormány a központi vényrendszer bevezetését 2005-re ígérte, de Nick Mapstone saját bevallása szerint nem bízik benne, hogy ez a határidő tartható lesz. Eközben számos nagy port felvert eset illusztrálta, milyen súlyos következményekkel jár, ha az orvosok tévednek. Az egyik legutóbb nyilvánosságra került eset a tinédzserkorú Wayne Jowett halála volt, akinek a nottinghami Queen’s Medical Centre orvosai tévedésből rákellenes szert fecskendeztek a gerincébe. Az Audit Commission beszámolója szerint a kórházvezetésnek ügyelnie kell arra, hogy az intézményben mindenhol betartsák a biztonsági előírásokat.

Sir Andrew Foster, az Audit Commission elnöke szerint komoly esély nyílik arra, hogy javítsák a kezelések minőségét, csökkenjen a klinikai kockázat. Ehhez a jelenlegi és jövőbeli erőforrásokat sokkal hatékonyabban kell használni, és biztosítani kell, hogy gyógyszerészek felügyeljék a betegek ellátását.

A brit kormány lépések sorát teszi meg, hogy utána járjon a nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) keretein belül történt növekvő számú orvosi hibának. Az egészségügyi tárca (DH) beszámolója (An Organisation with a Memory) a „kedvezőtlen események” kötelező jelentését és kivizsgálását javasolta, hogy a kórházak és az egész NHS tanulhasson a hibákból. A feladatok koordinálására az érintett tárcák felállították a nemzeti betegbiztonsági ügynökséget is. Trevor Pickersgill, a brit orvosi társaság tagja azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy számos okból nőhet a téves kezelések száma. Egyre bővül például az alkalmazható gyógyszerek köre, egyre több beteg jelentkezik többszörös orvosi problémával, és ez növeli a veszélyes kölcsönhatások esélyét.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a brit kórházakban minden hatodik gyógyszerész állás betöltetlen, és túl vannak terhelve a kórtermekben dolgozó orvosok is. Ez pont az a helyzet, ahol bekövetkeznek a szerencsétlen tévedések - mondta Pickersgill.

A fogyasztóvédők szövetségénél dolgozó Jackie Glatter szerint a tanulmány rámutat arra, hogy nagy szükség van a részletes és világos beteginformációs rendszerre. Ezzel a kezelések és a gyógyszerezés nyomon követhetőek lennének a kórházakban, sőt akkor is, ha a beteg otthon veszi be a gyógyszerét.