JÓ TUDNI...

A következő néhány sor nem a hipochonderek megijesztésére szolgál. Nem lehet minden tüsszentés után orvosért kiáltani, de felelőtlenség súlyos betegséggel elkerülni az orvost. Csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, milyen veszélyek várhatnak minket a kórházban. Legyünk óvatosak!

Bár az orvosnak illene erre rákérdeznie, ha mégsem tenné meg, feltétlenül hívjuk fel a figyelmét, ha allergiában szenvedünk, különösen, ha érzékenyek vagyunk valamilyen gyógyszerre. Előfordult már, hogy egy beteg kórházba került amiatt, hogy „elfelejtett” szólni: érzékeny a penicillinre, az orvos pedig gyanútlanul erős antibiotikumot írt fel.

Nem árt tudni, hogy milyen a vércsoportunk, természetesen az úgynevezett Rh-faktorral együtt. Az orvosnak tudnia kell, milyen súlyos betegségeken estünk át. Például másként fest egy olyan beteg vérképe, akinek már volt fertőző májgyulladása.u Műtét előtt feltétlenül közöljük az orvossal, ha rossz alvók vagyunk, és azt is, ha könnyen felidegesedünk. Az orvos ennek alapján állítja be az altató injekció összetételét. Senkinek sem kellemes, ha fél óránál tovább késik a műtét tervezett időpontja.

Legyünk erélyesek, ha megtudjuk: műtétünket a hét végére tervezik. A sebész is csak ember, általában csütörtökön már nem a legfrissebb. Ilyenkor megtörténhet, hogy az orvos egyszerűen bent felejt valamit: tampont, törlőkendőt, vagy tűt. Sokan megpróbálják elbagatellizálni ezt a tényt, de ragaszkodjunk hozzá, hogy akár a „vacak mandulaműtétünket”, netalán „félkézzel megoldható vakbélműtétünket” a hét elejére tervezzék – hétfő vagy kedd a legjobb. Ha azonban a beteg percenként görcsöket kap, tehát az állapota indokolttá teszi, akkor ez a pont természetesen nem érvényes: azonnal műteni kell!

Ha van valamilyen elváltozás a szájüregben – nem vicc, lehet ez akár egy egyszerű mandulagyulladás is – akkor azonnal szóljunk az orvosnak. Nem mindegy, hogy a lélegeztetőkészülék kivezetése a légcsőbe, vagy a nyelőcsőbe kerül!

Ha műtét után súlyos láz alakul ki, akkor valószínű, hogy fertőzés lépett fel. Ennek okozója lehet például a tisztaság hiánya, nem steril műszerek, segédeszközök használata, stb.

Ne féljünk megkérdezni az orvost, milyen volt a műtét lefolyása, bár erre általában mindenki kíváncsi. Régi szabály, hogy az altatóorvos ugyanolyan fontos, mint a sebész: arra a néhány hosszú percre az ő kezében van az életünk. Nem árt vele jóba lenni.

Győződjünk meg arról, hogy a sebész is tisztában van azzal, hogy mi a bajunk. Nyugaton is elő szokott fordulni, hogy valakinek az egészséges lábát amputálják. Nem feltétlenül a tudálékosság jele, ha például kijelentjük, hogy az előző kezelőorvos igenis talált polipot a belső fül üregeiben: ha valóban ott van, akkor előbb-utóbb észre kell venni.

Előfordult már, hogy súlyos csontműtét utáni napon gyógytornára vittek egy beteget. Kérdezni mindig egyszerűbb!