Az európai vezetők az egység jelentőségét hangsúlyozták Párizsban

A francia elnök, Emmanuel Macron hétfőn rendkívüli megbeszélésre invitálta a legjelentősebb európai vezetőket, hogy az orosz-ukrán háború lezárásáról és ezzel együtt az európai biztonságról, a transzatlanti kapcsolatokról tárgyaljanak. Ezek a témák azt követően értékelődtek fel különösen, hogy az amerikai alelnök, J. D. Vance múlt pénteken a müncheni biztonságpolitikai fórumon éles kritikát fogalmazott meg az európai vezetőkkel szemben. 

A Macron által összehívott találkozón részt vett a brit miniszterelnök, Keir Starmer, de az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia miniszterelnöke.

Mindenki békét akar

A német kancellár, Olaf Scholz azt hangsúlyozta, Berlin támogatja, hogy tárgyalások kezdődjenek a tűzszünetről, azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy bárki is diktátumot kényszerítsen Ukrajnára. Scholz szerint korai békefenntartókról beszélni a NATO-egységének megőrzése azonban elengedhetetlen. 

Hasonlóan látja a helyzetet a spanyol kormányfő, Pedro Sánchez is, aki azt hangsúlyozta, Európa békét akar, de csak olyan megoldást fogadhat el, amely a nemzetközi rendet meghatározó normákra épül. 

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, aki a skandináv államokat képviselte Párizsban, arról írt a közösségi oldalán, hogy Ukrajnáról nem tárgyalhatnak Ukrajna nélkül. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy azonnali politikai váltásra van szükség, Európának pedig komolyabban kell vennie a védelmi kérdéseket, mivel az Egyesült Államok a vártnál korábban és gyorsabb tempóban hagyja magára Európát. 

Donald Tusk lengyel kormányfő úgy véli, az a legfontosabb, hogy közös álláspont alakuljon ki az európai NATO-tagállamok között. A lengyel politikus – aki kizárta, hogy lengyel katonák békefenntartói szerepet játsszanak Ukrajnában- külön kiemelte azt, hogy Nagy-Britannia is elfogadja a közös európai álláspontot. Ez azért is fontos – tette hozzá – mert új szakaszba léptek az USA és Európa kapcsolatai, s ebben a helyzetben az európaiaknak önállóbbá kell válniuk és radikálisan növelniük kell védelmi kiadásaikat.  Szerinte nagyon fontos, hogy amennyiben az egyes EU-tagok GDP-jük több mint két százalékát költik védelemre, Brüsszel emiatt ne indítson túlzottdeficit-eljárást az adott ország ellen

A brit vendég

Fel kell ismernünk, hogy új korszakba léptünk és nem szabad ragaszkodnunk a kényelmes múlthoz. Itt az ideje, hogy magunk vállaljuk a felelősséget kontinensünk biztonságáért

– szögezte le Keir Starmer brit kormányfő, akinek jelenléte több szempontból is fontos fejleménynek számít. Egyrészt ő volt az, aki felajánlotta, hogy hajlandó békefenntartókat Ukrajnába vezényelni, ha megszületik a tűzszüneti egyezmény Ukrajna és Oroszország között. De azt is érdemes megjegyezni, hogy miközben Nagy-Britannia a NATO fontos tagja, már évekkel ezelőtt kilépett az EU-ból, most viszont ismét kész egyeztetni Brüsszellel. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy London az USA egyik legfontosabb szövetségese, így Nagy-Britannia nagyobb eséllyel érhet el engedményeket Trumpnál, mint a többi EU-s tagállam. 

A jövő héten Starmer az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzon Donald Trumppal, és megvitassák, „mit tekintünk a tartós béke kulcsfontosságú elemeinek”.

Starmer a tanácskozásról kijövet nyilatkozott az elhangzottakról és a szükséges új európai stratégiáról. A Guardian szerint többek között azt mondta, hogy fenn kell tartani a „béke az erőn keresztül elvét”, és ennek érdekében fokozni kell Ukrajna támogatását. Arról is beszélt: Európa ragaszkodik ahhoz, hogy minden, Ukrajnának nyújtott garancia tartalmazzon egy amerikai védőeszközt, mert szerinte ez „az egyetlen módja” annak, hogy Oroszországot hatékonyan elriasszák a jövőbeni támadásoktól.