Mostanáig ebben az egy mondatban foglalható össze a kormány tevékenysége. Lesz, lehet még jobb?

Müller Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó, a magyar spirituális irodalom egyik legismertebb alakja hosszú idő után regénnyel jelentkezett, amelyben bohóc-énjét is felfedi.

A nevetés Isten anyanyelve - tartja Müller Péter, Szókratésszel szólva. Ennek szellemében írta meg Világvége!!! című új regényét, amely játék és vallomás egyben, ihletője a bennünk élő bohóc.

Vallomás a szerelemről címmel jelenik meg hétfőn Müller Péter író új könyve, amelyben a József Attila-díjas szerző saját élményein keresztül járja körbe a szerelem misztériumát.

Nevezték színészzseninek, őstehetségnek, de a nép ellenségének, árulónak is. Hol az egekig dicsérték, hol a földbe tiporták, sőt, 56-ban akadtak, akik elől bujkálnia kellett, mert a legszívesebben úgy látták volna, hogy egy lámpavason lóg, el- és legyengült testét himbálja a szél. Mert feltörekvő káderifjakat is játszott, semmiből lett valakiket, olyan karaktereket, amilyenek a kor szelleme, az ötvenes évek megkövetelt.

A negyvenes éveinek derekán járó fizikus mérnök nem egyszerűen a Mohi Atomerőmű balesetelhárítási központjának rendszergazdája, hanem egyéni életformájával, személyiségével alakítója is Léva és a szűkebb régió helytörténetének.