Mit tegyünk, ha jócskán elkéstünk a vetéssel?

Gyakran látom, hogy egy napon végzik az ásást és a vetést. Ebből ugyan lehet jó kelés, de biztosabb a siker, ha időben elkészítjük a magágyat. A jó magágy aprómorzsás szerkezetű, kellően laza, de ülepedett, a vetési mélységnek megfelelő mélységben, egyenletesen. Ha nagyon korán akarunk vetni, akkor már az őszi ásás után el kell készíteni a magágyat, amely a télen leülepedik, és a fagyok nyomán morzsás szerkezetű lesz. Ezt ajánlom a mák, a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a saláta, a retek, a borsó, a hagyma vetéséhez. Ha később vetünk, akkor ráérünk a magágy készítésével. Általában a kukorica, az uborka, a paradicsom, a tökfélék, a bab vetését végezzük ilyenkor. Ha időzavar miatt nem tudunk a vetés előtt 2 héttel magágyat készíteni, akkor a természetes ülepedést hengerezéssel pótolhatjuk. Az aprómagvak vetése előtt mindenképpen hengereljünk. Vetés után kötelező hengerezni akármilyen nagyságú a mag.

A vetés könnyű és pontos elvégzéséhez ügyes kis gépeket lehet vásárolni, de akinek nincs ilyen gépe, annak segíthetnek a kis trükkök. A kiskertekben általában több magot vetnek el, mint amennyi az adott területre kell, inkább kiritkítják, kiegyelik a fölösleget. Ez biztonságos megoldás, azonban sok és kényelmetlen munkával jár, ráadásul a megmaradó növények fejlődését is megállíthatja egy kis időre. Ez elsősorban a petrezselyemre és a sárgarépára érvényes. A legegyszerűbb a drazsírozott magok vásárlása. A nagyon apró magvakat, mint a mák, petrezselyem, sárgarépa, gondos munkával is nehéz megfelelő sűrűséggel vetni. Már régóta javasolják ezek hígítását fahamuval, perlittel, fűrészporral, de ezeknek más a fajsúlya, ezért könnyen különválnak a magoktól. A legtökéletesebb megoldás a csírázásra képtelen magokkal való hígítás. Legjobb a régi, már gyanús magokból annyit felhevíteni a sütőben, mint amennyit el szoktunk vetni, és jól elkeverni a vetésre szánt magokkal. ĺgy legalább feleannyit kell egyelni, mint eddig.

Aprómagvak vetésekor jó hasznát vehetjük az orvosságos üvegnek. Vetőmag-adagoló készülhet másból is, az a lényeg, hogy jól záró, könnyen levehető fedele legyen, amelybe fúrjuk a mag kiadásához méretezett lyukat, lehetőleg a perem közelében. A tartályt csak félig töltsük meg, mert csak így jönnek ki könnyen a magok. Használata: Az adagolót vízszintes helyzetben úgy fordítjuk, hogy a fúrat oldalirányban legyen. ĺgy kell előre-hátra rázogatni a vetőbarázda fölött, a haladás irányában. A kirepülő néhány mag egyenletesen eloszlik. Szerintem ez a leggyorsabb, legpontosabb kézi vetési módszer.

A petrezselyem és a sárgarépa lassan csírázik. A kelés elősegítése érdekében vékony rétegben kiterítsük a magokat (nem fényes) újságpapírra, majd egy másik lappal letakarjuk. Megnedvesítjük és langyos helyen tartjuk. A nedvességet gyakran kell ellenőrizni. Ha a magvak egyik végén kis sárga pontocskát látunk, akkor gyorsan, de kíméletesen megszárítjuk a magokat, el is vetjük azokat. A hosszabb csíra könnyen letörik! A kukoricánál, dinnyénél, paradicsomnál, uborkánál is szokás az előcsíráztatás. A lassan csírázó magok közé ajánlatos néhány saláta, vagy retekmagot keverni, amelyek gyorsan kikelnek és megmutatják, hol nem szabad kapálni.